Budapest, 2008. (31. évfolyam)
12. szám december - Csordás Lajos: A bezárt bazár
mûtermei százhúsz éves múltra tekinthetnek vissza. A szakma legendáriuma szerint szerint még magától Ferenc József tôl kapták meg az annak idején hamar csôdbe ment bazár egykori üzlethelyiségeit. Talán nem is csak legenda volt ez, minden esetre a hatalom százhúsz éven át tiszteletben tartotta a szokásjogot. Stróbl Alajos volt az elsô, aki mûtermet kapott itt 1884-ben, s szobát a bazár északi szélén álló lakóházban, a budai testôrség épületében. Késôbb Fadrusz János került a mûtermébe, aki itt kezdte a kolozsvári Mátyás-szobor mintázását. Ôt Ligeti Mik lós követte. Mellettük, a szomszédos helyi ségekben olyanok töltöttek hosszú alkotó éveket, mint Holló Barnabás vagy Füredi Richárd – a millenniumi emlékmû több királyszobrának alkotója –, aki itt is halt meg 1947-ben. Kortársaink közül Vilt Tibor t említhetnénk, akinek például itt készült a margitszigeti Madách-szobra. Itt dolgozott Vígh Tamás, Gulyás Gyula is, az ifjabb Nyírô Gyula, s 1961-tôl Varga Imre . A teljes névsorhoz több mint nyolcvan mûvészlakót kellene felsorolnunk. Összesen húsz mûterem mûködött itt. Volt amelyik csak egyszer cserélt gazdát a százhúsz év alatt, volt amelyik hétszer. A termek hátuljában penészedtek a falak, áttörtek a fagyökerek, hideg volt, de amikor menni kellett, a mûvészek mégsem szívesen váltak meg a helytôl. Egy mûterem talán megmarad majd mutatóba, Varga Imréé. Van aztán a Várbazárnak egy másik története: az Ifiparké. A híres szórakozóhely 1961. augusztus 20-án nyílt meg, s 1984-ig mûködött. Társadalmi munkában, KISZ-es szervezéssel kerítették körbe a területét, aszfaltozott placcot és színpadot alakítottak ki a rámpák mögött. Még csak nem sokkal korábban, 1958-tól javították ki a háborús sérüléseket, pótolták az elpusztult szobrokat, díszítményeket (például a kapuôrzô oroszlánokat, a díszvázákat, a pergolasort), újjáépültek a rámpák, ekkor váltotta fel a Vízhordó lépcsô sérült bábos korlátját a tömör falazat. Aztán átadták az ifjúságnak a felújított bazárt. A magyar rockzene születésének ez lett az egyik legfontosabb helyszíne. A Bergendy, a Scampolo, a Sakk-Matt, a Hungária, a Gemini, a Kex, majd a hetvenes években a P. Mobil, a Skorpió, a Piramis, a Mini, a Korál és a Karthagó, az Edda, a Hobo Blues Band, a P. Box és a Beatrice léptek fel itt rendszeresen. A legnagyobbak: az Illés, a Metró és az Omega – ritkábban. Végigsöpörtek a parkon két évtized könnyûzenei divathullámai, jampecek, huligánok, hippik, rockerek követték egymást. De az öreg falak nem bírták az intenzív használatot (ez nem csoda, ha belegondolunk, hogy már a húszas évekre erôsen károsodott az építmény, s a harmincas években már tervezték a felújítását, benne majdan a Budai Mûcsarnok kialakítását, ami csak a háború miatt nem történt meg). Egy ballusztrád 1980 májusában leomlott, s halálos balesetet okozott. Ekkor a közönséget távol tartó védôkorlátot építettek a falak és a pergolaoszlopok köré, de 1984-ben végleg bezárták az Ifiparkot, életveszély miatt. Erre a közelmúltra még sokan emlékeznek, de érdekes, gazdag, ám ma már csak könyvekbôl, újságokból kibányászható régmúltja is van az együttesnek. Már ezek az adatok is igazából arról szólnak, hogy mire kellene használni a csôdbe ment bazár helyiségeit. Az építmény 1879-ben történt átadása után négy évvel már távoztak is innen a kereskedôk, s jött 1883 és 1888 között a Budai nôipari tanmûhely, majd 1890 és 1895 között a Történeti Arcképcsarnok, s mellette már 1890 ôszétôl a Deák Ébner Lajos vezette nôi festôiskola, amely több évtizeden át, egészen 1918-ig itt mûködött. Építésekor a királyi palota dunai kapujának, fogadóépületének szánták. Feszl Frigyes és Reitter Ferenc rajzolta az elsô vázlatokat, végül azonban a megvalósítást irányító Podmaniczky Frigyes a ter vezést Ybl Miklós ra bízta, aki a legfôbb elemeket Reittertôl vette át (például az árkádsort, a hangsúlyos középépületet, a pergolákat). Több változatot is készített, s csak a legutolsóba kerültek bele a rámpák a gloriett két oldalán, költségtakarékossági okból. A pazar díszítmények kivitelezésében kiváló iparosok, mûvészek vettek részt: Huszár Adolf faragta a gloriett szobrait, Than Mór festette a pavilonok freskóit, Zsolnay Vilmos gyártotta a kerámiadísze ket, Jungfer Gyula a kovácsmunkákat. A díszek közül azóta sok lehullott, a bejáratok bedeszkázva, az udvaron a ledôlés elôl lebontott oszlopok, oszlopfôk hevernek, az Öntôház udvarban egy évek óta betemetetlen ásatás, szétgurult középkori ágyúgolyókkal. A Várbazár a világörökség része. De szégyenünk a büszkeségben, hogy ugyanakkor egyike a világ száz legveszélyeztetettebb mûemlékének is. ● 5 BUDAPEST 2008 december Pergolasor a volt ifipark területén A Vízhordó lépcsô
