Budapest, 2008. (31. évfolyam)
11. szám november - Csordás Lajos: Lakópark kisvárral
Budapest egyetlen feltárható állapotban lévô kisvár-maradványát Soroksáron, a hajdani Dugattyúgyûrû Gyár telepének területén találták meg a régészek. Maga az üzem – a Haraszti út 42. szám alatt –, már régen nem mûködik. Az ingatlant a közelmúltban megvette egy izraeli ingatlanfejlesztô cég, a BG Európa Ingatlan Kft. Nyolcszáz lakásos lakóparkot szeretne építeni a kedvezô fekvésû Duna-parti telken. S ezzel együtt, éppen most talán végre lehetôség nyílik a romok teljes feltárására és bemutatására. Eddig ugyanis csak részleteket ismertünk ebbôl a páratlan középkori objektumból, a szentdienesi kisvárból. Alapjait 1989-ben és 1990-ben kutatta Petô Mária , majd Irásné Melis Katalin . Ekkor sikerült meghatározni néhány falszakaszból az egész építmény valószínû alakját, méretét. Kiderült az is, hogy alapjainak egy része elpusztult a hatvanas évek végén, amikor öltözôt építettek a Duna-parti üzemi strandhoz, de miközben kômaradványokat és csontokat találtak, nem értesítették a régészeket. Csak a nyolcvanas évek végén derült ki, amikor egy másik középkori épület falai is elôbukkantak a gyárudvar alatt. Milyen lehetett, s mi célt szolgált ez a Duna menti vár? Mint az 1989-90-ben folyt ásatás során kiderült, a kör (pontosabban kört formázó sokszög) alaprajzú építmény 28 méter átmérôjû volt, külsô fala elérte az egy méter vastagságot, kívülrôl sugárirányú támfalak is erôsítették. E falgyûrûn belül épült egy kisebb, 16 méter átmérôjû belsô gyûrû is. A várra magára csak következtethetünk: a vastag alapból ítélve akár emeletes épület is lehetett. Elképzelhetô, hogy a legbelsô udvarban torony is állhatott a kis erôsség középpontjában, s ennek alapjai majd elôkerülnek. Ilyen belsôtornyos kisvár formára ugyanis voltak példák. Irásné Melis Katalin az ásatás eredményeit értékelô tanulmányban a feltárással Lócsy Erzsébetnek egy régebbi feltételezését látja igazolódni a IV. Béla által a tatárjárás után kiépített dunai védelmi vonalról. Lócsy 1967-ben e védelmi rendszer részeit sejtette a békásmegyeri pusztatemplom romjai alatt talált középkori toronymaradványban és a Rudas fürdô mellett elôkerült középkori templom elôzményének tekinthetô toronyban is. Irásné Melis Katalin szerint ennek a királyi „limesnek” (több helyen valóban volt is kapcsolata a római limesépítményekkel) lehetett tagja a Soroksáron talált kisvár, amely a tatárjárás utántól az 1400-as évek végéig állhatott fenn, amikor végül visszabontották. E védelmi pont a középkori Szentdienes falu területén állt, ezt a vár környezetébôl elôkerült épületmaradványok (templom, fonóház stb.) bizonyítják. Budapest területén még jó néhány olyan építményrôl tudunk, amelyek részei lehettek ennek a védvonalnak: Albertfalván és Nagytétényben (ahol toronymaradványokat ôriznek például a kastélymúzeum alapfalai), s mint említettük, a Rudas fürdônél, Békásmegyeren is, továbbá tudunk kisvárakról a Margitszigeten. De mindezek vagy teljesen eltûntek, vagy a késôbbi ráépítések miatt nem lehet ôket hatékonyan feltárni. A soroksári várat lehetne. Igaz, egy szelete elpusztult az öltözô építésekor, de a hiányzó falak vonala kikövetkeztethetô. A feltárást és a bemutatást szorgalmazzák a soroksári lokálpatrióták is. Soroksár nem bôvelkedik Lakópark kisvárral Csordás Lajos 14 BUDAPEST 2008 november Kônig Frigyes rekonstrukciós rajza
