Budapest, 2008. (31. évfolyam)
9. szám szeptember - Hamvay Péter: Évezredek nyomát rejti a pesti aszfalt
Belényesy Károly, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészeti igazgatója a Budapesten folyó jelentôsebb ásatások közül elsôként a Budai Fôgyûjtôcsatorna beruházáshoz kapcsolódó feltárást említi. Talán ez jár együtt a legintenzívebb régészeti feladatokkal. – A csatorna áthalad a római, illetve középkori, túlnyomórészt védett történeti városmagon – magyarázza a szakember –, a legbonyolultabb munka azoknak a helyszíneknek a feltárása, amelyek a hajdani Ördögárok vonalában létesítendô csatornához kapcsolódnak. Mészáros Orsolya, a projekt koordinátora elmondta, hogy eddig három helyszínen végeztek ásatásokat: az Ybl Miklós téren megtalálták az ott vélelmezett török kori dunai védmûvet, melynek csupán a saroktornya maradt az utókorra. A csatorna nyomvonalát nem kellett módosítani, mert az elkerüli a mûemléket. A dunai rakpart partfalbôvítése során csalódás érte a régészeket, mert annak az ismert óbudai kikötônek a maradványait, amely az ókortól a török korig használatos volt, nem sikerült meglelniük. Elôkerült viszont egy 11 méter hosszú, 18. századi faragott gerenda, melyet Máramarosról szállítottak vízi úton. A lelet az ez irányú kereskedelem becses bizonyítéka. Ezen a helyszínen a régészek víz alatt is dolgoznak, nagyteljesítményû szivattyúval hozzák felszínre az iszapot, és ebbôl válogatják ki a régészeti leleteket. Az Ördögárok Szarvas téri szakasza volt a harmadik helyszín, ahol kutakodtak, épületmaradványokat és leleteket tártak fel a középkortól a 19. századig. Az április óta tartó kutatások a Bem tér és a Lukács fürdô felé folytatódnak, mert bár a csatorna fúrása a kultúrréteg alatt történik, a fúrópajzs leengedéséhez aknákat kell építeni, melyek a régészeti rétegeken is áthaladnak, ezért el kell végezni a leletmentô ásatásokat. Belényesy Károly mindehhez hozzáfûzi, hogy az Örs vezér tér közelében is folyik kutatás egy beruházáshoz kapcsolódóan. Itt egy avar és honfoglalás kori temetôt keresnek a régészek. A próbakutatások adnak majd választ arra, hogy az építkezés érinti-e a negyvenes években bizonytalanul lokalizált lelôhelyet. A III. kerületben pedig a Királyok útján fejezôdött be nemrég egy ôskori lelôhely próbafeltárása. Zsidi Paula, a Budapesti Történeti Mú zeum Aquincumi Múzeumának igazgatója a római emlékekkel kezdi. Három éve dolgoznak a régészek a Harsányi lejtôn épülô lakópark területén, ahol a legfontosabb lelet egy római villa maradványa: itt jelentôs pénzlelet került elô, néhány négyzetméterrôl csaknem száz darab érme. De nem csupán ezért érdekes a lelôhely, hanem mert 11 régészeti kor követi egymást, a rétegek között azonosították az Óbudaörs nevû középkori települést is. A Hajógyári szigeten a tervezett nagyarányú beépítéssel járó szállodaberuházás kapcsán folyik próbafeltárás. Az itt megtalált Árpád-kori falunak még nem tudják a nevét, de egy kovácsmûhely maradványából arra következtetnek, hogy bizonyára több lakóépület is felszínre bukkan. A Hadrianus palota feltárásához még nem fogtak hozzá. Az aquincumi polgárváros területérôl, a HÉV-sínektôl nyugatra egy mozaikokkal díszített, római kori városi ház romjai kerültek el. A mozaikpadló kiemelése, illetve az ásatás folytatása ôsszel várható. Évezredek nyomát rejti a pesti aszfalt Hamvay Péter Megszoktuk már, hogy elsôsorban nem a tudományos érdeklôdés, hanem az építôi akarat vezényli a terepre a régészeket. Az idei szezonban sem volt ez másként. Budapesten a Budai Fôgyûjtôcsatorna építése kapcsán még a víz alá is leszálltak a szakemberek, igaz, csekély eredménnyel. A szárazföldön viszont török rondellát, középkori falut és számos római emléket találtak. Biatorbágyon egy lakópark építése közben római villagazdaság és hatalmas avar kori település került elô. 12 BUDAPEST 2008 szeptember Római kori kôépület feltárása a Csúcshegyen
