Budapest, 2008. (31. évfolyam)
9. szám szeptember - Eleőd Ákos: Memento Park
számos kedvezô állásfoglalás született a projekt folytatásáról. Tény az is, hogy ezen döntések mentén a projekt lépésrôl-lépésre haladt elôre. Megszülettek a szabályozási tervek és építészeti tervdokumentációk, megépült a Sztálin-mementó, ha ideiglenes épületekbôl is, de kirajzolódott a Tanú tér szerkezete, a Memento Park szelleméhez hû kiállítások, kulturális rendezvények valósultak meg. Tény azonban az is, hogy e pozitívumok ellenére tizenöt éve nem épül meg a második ütem, tizenöt éve nem épül meg a komplex tematikájú Memento Park. Befejezetlenségének végül is egyetlen oka – paradox módon – születésekor megfogalmazott programjának következetes képviselete: már a ’92-ben pályázatnyertes terv koncepció-tanulmánya hitet tett a történelmi visszatekintés aktuálpolitikai kisajátíthatatlansága mellett, s a Memento Park azóta is hû maradt elveihez, sohasem volt kampánypropaganda-kompatibilis, sohasem kínálta/adta területét pártrendezvényeknek. Egy koncept, amely hangsúlyozottan metaforikus, indirekt. Az elmúlt évtized pedig még a direkt politikai üzenetek jegyében telt. Egy koncept, amely az erôszakos, egynézetû politikáról, egyben annak bukásáról mond példabeszédet. Így az a tény, hogy befejezésére az elmúlt tizenöt évben még nem érett meg az idô és az akarat, önmagában is roppant elgondolkoztató. „A demokrácia (...) talán pontot tesz most már e hosszan elhúzódó diktatúra-történet végére, s befejezi ezt a félbe maradt, a közelmúltunkra való elmaradhatatlan visszapillantásra hivatott, egyedülálló emlékmûemlék-mûvet.” Wehner Tibor mûvészettörténész Lehetôség a befejezésre Most éppen ismét „idô van”: 2009-ben 20 éves a rendszerváltás, 2010-ben 20 éves az elsô szabad választás, 2011-ben 20 éves a végleges szovjet csapatkivonás. 2011-ben Magyarország a soros EU-elnök ország, 2010-ben Pécs az EU Kulturális Fôvárosa s ez a kultúrturizmus Budapestre (is) irányuló fokozott figyelmét jelenti, 2009 pedig egyenesen a Kulturális Turizmus Éve. Ismét folynak tárgyalások, ismét lehet számítani támogatókra. Mindazokra, akik úgy gondolják, hogy a tervezett „Memento ’89-91” számára a Memento Park nem pusztán egy alkalmas helyszín, atmoszférikus „érdekesség”, hanem hiteles hely. Mindazokra, akik úgy gondolják, hogy a Memento Park s az annak szellemében fogant eseménysorozat Magyarország szempontjából mind belpolitikai, mind külpolitikai vonatkozásában fontos üzenet képvisel. Hiszen a Tanú tér: „az ’56-os budapesti Széna tér, a ’68-as prágai Vencel tér, a ’81-es varsói Palota tér, a ’89-es temesvári Opera tér, a berlini Potsdamer tér, a szófiai Nemzetgyûlés tere...” Epilógus „A Memento Park (...) egyszerre funkcionál majd múzeumként, témaparkként, idegenforgalmi célpontként (...) Ha így lesz, valóban XXI. századi intézményként emlékeztet majd a XX. századra, amelyhez olyan nagy reményt fûzött az emberiség, amelynek önkényuralmi rendszerei azonban nagyobb tragédiákkal jártak, mint más korok diktatúrái, s amelynek tanulságait megfogalmazva saját életünket gondolhatjuk újjá e különös, távolról hajóorrt formázó parkban nézelôdve, üldögélve, valahol az idôben, a térben, egyszerre oly távol és közel Európához.” P. Szabó Ernô mûvészettörténész Hogy meghozza-e 2009-11 a koncept befejezését, még nem tudható. Lehet, hogy öt év múlva, a 25. évforduló elôtt még mindig egy hasonló írásnál fogunk tartani, amely az újabb „aktuális lehetôség a befejezésre” gondolatot elemzi. Lehet, hogy még több idôre van szükség, de meg fog valósulni. A Memento Park soha nem állította, hogy üzenete lenne a „kötelezô olvasat”, születése óta állítja viszont, hogy ennek az üzenetnek is helye van . És az ideje is eljô. ● 5 BUDAPEST 2008 szeptember Memento Park / Tanú tér: egy tér, amelynek konceptuális gondolatmenete az elsô ütem, a Szoborpark születése óta hangsúlyozottan egy alternatívát képvisel. Egy gondolatmenet, amely indirekt, metaforikus, aktuálpolitikától elemelt eszközökkel a múlttal való szembenézés lehetôségét állítja a középpontba. Ez a park a diktatúráról szól – de abban a pillanatban, amikor ez kimondható, leírható, megépíthetô, abban a pillanatban ez a park a demokráciáról szól ! (...) csak a demokrácia képes megadni a lehetôségét, hogy szabadon gondolkozhassunk a diktatúráról (...) vagy a demokráciáról (...) vagy bármirôl. Memento Park / Tanú tér: egy tér, amely közvetlen olvasatában a Varsói Szerzôdés tagállamból EU-tagállammá válás felé vezetô út kezdôpontjának állít történelmi tanúságtételt. Koncepciójának üzenete azonban idôben és térben elvonatkoztatható, hiszen a kelet-közép-európai sorsforduló magyarországi jelképrendszerével a világ minden pontján érthetô történetet mesél: diktatúráról, demokráciáról. Memento Park / Tanú tér: egy tér, amely „egypártrendszeren túl, többpártrendszeren innen” a (virtuális) pillanatot, a demokrácia születését idézi meg. Az elfojthatatlan szabadságvágy mítoszát, a demokrácia akarásának, beteljesülésének civil ünnepét, amelynek alapja minden demokratikusan gondolkozó, szabadságszeretô ember által önállóan ôrzött, mégis közös érték: a demokráciába vetett hit. A sikátor és a Csizma Memento Park archivum, fotó Réthly Ákos