Budapest, 2008. (31. évfolyam)

8. szám augusztus - Buzinkay Géza: Egy bohém walesi herceg felderíti Budapestet

Sok költô, író – köztük Krúdy Gyula – tarto­zott törzsvendégei közé, s maga is írt életrajzi ihletésû elbeszéléseket. De mindabból, amit Krúdy költött róla, igen kevés felelt meg a valóságnak. Persze lehettek Edward herceg­nek pesti „kalandjai”, de másképpen. Meg­ismerhette „Pest rózsáját” és másokat is, de nem mehetett el a Király utcai Kék Macská­ba, Pest legrosszabb hírû, verekedôs-késelôs kocsmájába, sem a Somossy Orfeumba, amely viszont csak késôbb nyílt meg. A róla szóló szóbeszédek talán leginkább abból eredhet­tek, hogy a walesi herceg mint jelenség nem illett bele a királyokról alkotott hagyományos képbe, és felkeltette a kortársak érdeklôdését hallatlan „munkabírása” a társasági progra­mok és táncestélyek terén. Az 1860-as években kezdôdött személyes kapcsolata a magyarokkal. A londoni Cosmo­politan Clubban megismerkedett a magyar kelet-kutatóval, Vámbéry Ármin nal, akivel ettôl kezdve közeli kapcsolatban maradt. Aztán találkozott az akkor a cári udvarban mûködô Zichy Mihálly al, és meghívta bal ­morali kastélyába. Zichy kétszer is tartóz­kodott ott (1871, 1874), és képeket festett a kastély számára. Az elsô budapesti látogatásra a bécsi világ­kiállítás nyújtotta az alkalmat, 1873-ban. Ed­ward, a világkiállítás brit szekciójának elnöke több más államfôhöz és nemzetközi közéleti kitûnôséghez hasonlóan életében elôször át­rándult Budapestre. Már Bécsben megláto­gatta a kiállítás magyar osztályát, majd 1873. május 11-én vasárnap este 9 órakor testvérével együtt Pestre érkezett az Ariadne gôzhajóval. A kikötôhöz közel fekvô Hungária szállóhoz csak nagy kerülôvel tudtak eljutni, mert ak­kora tömeg várakozott rájuk. A Vasárnapi Ujság húszezer embert emlegetett. Megérkezésüktôl kezdve sûrûn követték egymást az események és a szórakozások. A következô reggel Edward küldöttségek tisztelgését fogadta, aztán ô tett látogatást Habsburg József fôhercegnél. Estebéd után Erkel Ferenc Hunyadi László címû operáját nézte meg a Nemzeti Színházban – ôrá való tekintettel mûsorváltozásként került erre sor, a Bánk bán helyett (a királynégyilkosságot tapintatlanságnak ítélte a színház vezetése) –, majd ismét a Nemzeti Casino következett, ahol a társasági élet része volt egy-egy nagy kártyacsata; ezekben gyakran ô nyert. A régi Nemzeti Színház és a Nemzeti Casino között mindössze két háztömb állt, ilyen távolsá­gokat Edward gyakran tett meg gyalog. „A Hatvani [mai Kossuth Lajos] utczában nagy tömeg ember gyûlt össze, hogy Anglia jövendô uralkodóját láthassa” – szólt a hírlapi beszá ­moló. A hercegek éjfélkor a Duna-parti Hun­gária szálló táncestélyére mentek át, amelyet a fiatal arisztokraták rendeztek tiszteletükre. „...Vacsora után nagy hirtelen félre rakták az asztalokat, a czigány rá húzta a jó talp alá valót, a fiatalság tánczra perdült, s a vidám mágnás kisasszonyok még Arthur herczeget is megforgatták magyarosan.” A kora hajnali lefekvés ellenére a másna­pi program sem volt lazább: a Tudományos Akadémián gróf Lónyay Menyhért elnök ve ­zetésével a magyar tudományos és irodalmi élet kiemelkedô alakjaival ismerkedett meg. „Széchenyi István arcképe elôtt sokáig állott a herczeg, s igen kitûnô arcznak mondta.” Az Esterházy-képtárban a Nemzeti Múze­um igazgatója, a régész-történész-politikus Pulszky Ferenc vezette. „A herczeg azon cso ­dálkozott, hogy Eszterházy herczeg eladta a képtárt s nem ajándékozta a nemzetnek. Az árt azonban, melyért megvétetett, keveslette.” Ezeket a megjegyzéseit a lapok többsége kö­zölte, de nem értelmezte; nyilván, mert nem egészen értették. Délután Edward herceg kiment a lóver­senyre, s a szóbeszéd szerint egy igen nagy összegû díjat is kitûzött. Az estét a tûzoltók díszfelvonulása tette színessé. Ezt a walesi herceg külön kérte régi ismerôsétôl, gróf Szé ­chenyi Bélától, akinek Ödön testvére szervez ­te meg a fôvárosi tûzoltóságot. „A tûzoltók menete, amint lámpákkal, szövétnekekkel vo­nultak, igazán nagyszerû látvány volt” – szá ­molt be az estérôl a Vasárnapi Ujság. Éjjel 11 órakor a másik nagyhírû pesti szállodában, az Európában megkezdôdött a táncmulatság, amely reggel 5 óráig tartott. Másnap reggel 10 órakor utaztak el Bécsbe – és még a búcsúzásnál is Berkes Lajos ban ­dája zenélt. „Szép emléket vittek magukkal a herczegek, amint mondták, de szép emléket is hagytak maguk után; egyszerû, természetes fesztelen modorukkal egészen meghódították a fôváros közönségét.” Edwardnak a következô évtizedben tett látogatásai hosszabbak voltak, és nem csak Budapestre korlátozódtak. Ám a fôvárosi programok sûrûsége és jellege hasonló ma­radt, mint amilyen 1873-ban volt. Magyar­országi társasága majdnem kizárólag a tör­ténelmi arisztokráciát jelentette, ami részben abból eredt, hogy állandó, közeli magyar kapcsolata gróf Károlyi „Pista” , a Nemzeti Casino népszerû elnöke, és gróf Festetics Ta ­sziló volt, aki 1880-ban vette feleségül Lady Mary Hamiltont, Edward barátjának test ­vérét. Társaságukban gyakran feltûnt gróf Andrássy Gyula, a Monarchia külügymi ­nisztere is. A nagybirtokos arisztokráciának az a köre, amellyel a Nemzeti Casinóban és a társasági események alkalmával közeleb-21 BUDAPEST 2008 augusztus A walesi herceg mint szabadkômûves nagymester Kártyacsata a Nemzeti Casinóban, bal oldalt nyer a walesi herceg (Bolond Istók, 1885) A walesi herceg cigányzenére mulat – skóciai kas­télyában (Borsszem Jankó, 1888)

Next

/
Oldalképek
Tartalom