Budapest, 2008. (31. évfolyam)
8. szám augusztus - Buzinkay Géza: Egy bohém walesi herceg felderíti Budapestet
Sok költô, író – köztük Krúdy Gyula – tartozott törzsvendégei közé, s maga is írt életrajzi ihletésû elbeszéléseket. De mindabból, amit Krúdy költött róla, igen kevés felelt meg a valóságnak. Persze lehettek Edward hercegnek pesti „kalandjai”, de másképpen. Megismerhette „Pest rózsáját” és másokat is, de nem mehetett el a Király utcai Kék Macskába, Pest legrosszabb hírû, verekedôs-késelôs kocsmájába, sem a Somossy Orfeumba, amely viszont csak késôbb nyílt meg. A róla szóló szóbeszédek talán leginkább abból eredhettek, hogy a walesi herceg mint jelenség nem illett bele a királyokról alkotott hagyományos képbe, és felkeltette a kortársak érdeklôdését hallatlan „munkabírása” a társasági programok és táncestélyek terén. Az 1860-as években kezdôdött személyes kapcsolata a magyarokkal. A londoni Cosmopolitan Clubban megismerkedett a magyar kelet-kutatóval, Vámbéry Ármin nal, akivel ettôl kezdve közeli kapcsolatban maradt. Aztán találkozott az akkor a cári udvarban mûködô Zichy Mihálly al, és meghívta bal morali kastélyába. Zichy kétszer is tartózkodott ott (1871, 1874), és képeket festett a kastély számára. Az elsô budapesti látogatásra a bécsi világkiállítás nyújtotta az alkalmat, 1873-ban. Edward, a világkiállítás brit szekciójának elnöke több más államfôhöz és nemzetközi közéleti kitûnôséghez hasonlóan életében elôször átrándult Budapestre. Már Bécsben meglátogatta a kiállítás magyar osztályát, majd 1873. május 11-én vasárnap este 9 órakor testvérével együtt Pestre érkezett az Ariadne gôzhajóval. A kikötôhöz közel fekvô Hungária szállóhoz csak nagy kerülôvel tudtak eljutni, mert akkora tömeg várakozott rájuk. A Vasárnapi Ujság húszezer embert emlegetett. Megérkezésüktôl kezdve sûrûn követték egymást az események és a szórakozások. A következô reggel Edward küldöttségek tisztelgését fogadta, aztán ô tett látogatást Habsburg József fôhercegnél. Estebéd után Erkel Ferenc Hunyadi László címû operáját nézte meg a Nemzeti Színházban – ôrá való tekintettel mûsorváltozásként került erre sor, a Bánk bán helyett (a királynégyilkosságot tapintatlanságnak ítélte a színház vezetése) –, majd ismét a Nemzeti Casino következett, ahol a társasági élet része volt egy-egy nagy kártyacsata; ezekben gyakran ô nyert. A régi Nemzeti Színház és a Nemzeti Casino között mindössze két háztömb állt, ilyen távolságokat Edward gyakran tett meg gyalog. „A Hatvani [mai Kossuth Lajos] utczában nagy tömeg ember gyûlt össze, hogy Anglia jövendô uralkodóját láthassa” – szólt a hírlapi beszá moló. A hercegek éjfélkor a Duna-parti Hungária szálló táncestélyére mentek át, amelyet a fiatal arisztokraták rendeztek tiszteletükre. „...Vacsora után nagy hirtelen félre rakták az asztalokat, a czigány rá húzta a jó talp alá valót, a fiatalság tánczra perdült, s a vidám mágnás kisasszonyok még Arthur herczeget is megforgatták magyarosan.” A kora hajnali lefekvés ellenére a másnapi program sem volt lazább: a Tudományos Akadémián gróf Lónyay Menyhért elnök ve zetésével a magyar tudományos és irodalmi élet kiemelkedô alakjaival ismerkedett meg. „Széchenyi István arcképe elôtt sokáig állott a herczeg, s igen kitûnô arcznak mondta.” Az Esterházy-képtárban a Nemzeti Múzeum igazgatója, a régész-történész-politikus Pulszky Ferenc vezette. „A herczeg azon cso dálkozott, hogy Eszterházy herczeg eladta a képtárt s nem ajándékozta a nemzetnek. Az árt azonban, melyért megvétetett, keveslette.” Ezeket a megjegyzéseit a lapok többsége közölte, de nem értelmezte; nyilván, mert nem egészen értették. Délután Edward herceg kiment a lóversenyre, s a szóbeszéd szerint egy igen nagy összegû díjat is kitûzött. Az estét a tûzoltók díszfelvonulása tette színessé. Ezt a walesi herceg külön kérte régi ismerôsétôl, gróf Szé chenyi Bélától, akinek Ödön testvére szervez te meg a fôvárosi tûzoltóságot. „A tûzoltók menete, amint lámpákkal, szövétnekekkel vonultak, igazán nagyszerû látvány volt” – szá molt be az estérôl a Vasárnapi Ujság. Éjjel 11 órakor a másik nagyhírû pesti szállodában, az Európában megkezdôdött a táncmulatság, amely reggel 5 óráig tartott. Másnap reggel 10 órakor utaztak el Bécsbe – és még a búcsúzásnál is Berkes Lajos ban dája zenélt. „Szép emléket vittek magukkal a herczegek, amint mondták, de szép emléket is hagytak maguk után; egyszerû, természetes fesztelen modorukkal egészen meghódították a fôváros közönségét.” Edwardnak a következô évtizedben tett látogatásai hosszabbak voltak, és nem csak Budapestre korlátozódtak. Ám a fôvárosi programok sûrûsége és jellege hasonló maradt, mint amilyen 1873-ban volt. Magyarországi társasága majdnem kizárólag a történelmi arisztokráciát jelentette, ami részben abból eredt, hogy állandó, közeli magyar kapcsolata gróf Károlyi „Pista” , a Nemzeti Casino népszerû elnöke, és gróf Festetics Ta sziló volt, aki 1880-ban vette feleségül Lady Mary Hamiltont, Edward barátjának test vérét. Társaságukban gyakran feltûnt gróf Andrássy Gyula, a Monarchia külügymi nisztere is. A nagybirtokos arisztokráciának az a köre, amellyel a Nemzeti Casinóban és a társasági események alkalmával közeleb-21 BUDAPEST 2008 augusztus A walesi herceg mint szabadkômûves nagymester Kártyacsata a Nemzeti Casinóban, bal oldalt nyer a walesi herceg (Bolond Istók, 1885) A walesi herceg cigányzenére mulat – skóciai kastélyában (Borsszem Jankó, 1888)
