Budapest, 2008. (31. évfolyam)
1. szám január - Stemlerné Balog Ilona: A szorgos fotográfus: Müllner János
ismerjük, többnyire anélkül, hogy tudnánk, ki fényképezte ôket, hiszen a fotók készítôjének megnevezése a könyvekben, folyóiratokban ma sem általános szokás. A képes történeti kiadványok, tankönyvek lapjairól visszaköszönnek a köztársaság kikiáltásakor, majd a tanácsköztársaság elsô nagygyûlésén, késôbb a frontra induló vöröskatonákról, a fôúri kerteket és a Margitszigetet birtokba vevô gyerekekrôl készített munkái. 1919. november 16-án a nemzeti hadsereg élén, fehér lovon Budapestre bevonuló Horthy Miklós ról is az ô felvételeit ôrzi emlékezetünk. A húszas évek elsô felében már betegséggel küszködve fotografálta a háborús nyomor enyhítésére érkezô amerikai segélyek elosztását , a táborokból hazatérô hadifoglyokat, a csepeli szabadkikötô építését. 1925. december 27-én halt meg. Müllner János fotográfusi munkássága természetesen jóval gazdagabb annál, semhogy néhány oldalon, néhány képpel bemutathatnánk. Jószemû, mozgékony, igazi riporter alkat volt, aki mindig az események sûrûjében forgott és fényképezett. Maga is a város kisembereinek életét élte, akiket együttérzéssel, részvéttel figyelt s örökített meg, legjobb felvételei az ô mindennapjaik kis pillanatait ôrzik. Ismert kortársaihoz hasonlóan ô is lemezes fényképezôgépekkel dolgozott. Fennmaradt üveglemez negatívjainak mérete 8,5 x 11,5, illetve 12 x 16,3 centiméter. Felvételeit brómezüst zselatin papírra nagyította, legtöbbször 18 x 24 centiméteresre, de szép számmal vannak a korban általános, a negatív méretével azonos, kontakt eljárással másolt képei is. A korabeli képes újságokból ismert több fotóriportertôl eltérôen – gondolunk itt többek között Szônyi Lajos ra, Alexy Trajánra, Kiss Ferencr e, Bálint Jánosra, akiktôl alig maradt valami – je lentôs eredeti fényképhagyatéka került közgyûjteménybe, jóllehet a hagyaték útja nem mindig követhetô nyomon. Felesége férje halála után még évekig adott el képeibôl a Fôvárosi Múzeumnak, a Mûemlékek Országos Bizottságának, az 1923-ban létrehozott Parlamenti Múzeumnak. Legtöbb fényképe a Magyar Nemzeti Múzeumban található, ezek többségét Jelfy Gyula hagyatékával együtt 1948-ban és 1949-ben vásárolták meg Katona Mihály építômestertôl. Nem tudjuk, mikor és milyen módon kerültek hozzá a képek. ● 17 BUDAPEST 2008 január Orosz hadifoglyok dolgoznak a Mátyás templom elôtt a koronázási ünnepség egyik ideiglenes építményén, 1916. december A mágnáshölgyek koronázási öltözékeit készítik a varrónôk Girardi szalonjában, 1916. december A frontról hazatérô katonák levesért állnak sorban a Nyugati pályaudvarnál, 1918. november
