Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Biszak Sándor, Sipos András Buda és Pest történeti topográfiája DVD-n
szerre nem csak megnézhetjük, hanem „szinkronizálva”, azaz párhuzamosan mozogva „körbejárhatjuk” az adott pont környezetét. A fôváros történeti városrészeiben fekvô ingatlanok számozása a 18–19. században igen gyakran változott. Az egymást követô összeírások idôpontjai között végbement telekosztódások és telekösszevonások vagy új telekkiosztások következtében is. Ráadásul a nyilvántartás rendszere Budán és Pesten eltért egymástól. Budán a 18. századtól kezdôdôen az a gyakorlat alakult ki, hogy az osztódások, összevonások vagy új parcellázások során keletkezett telkek a következô összeírásig nem kaptak új számot, hanem az eredeti (vagy szomszédos) telek száma mellé írt törtjellel vagy betûjellel jelölték ôket mindaddig, míg a következô alkalommal az éppen aktuális sorrendnek megfelelô, új számot nyertek. Az ingatlan megjelölésére mindig az utolsó összeírásban nyert összeírási szám szolgált, s az ingatlanok száma összhangban volt meghatározott topográfiai sorrendjükkel. (A változások során mindenkor feltüntették a korábbit is.). Pesten a számozás, illetve átszámozás a 17. század végén szintén a topográfiai sorrendet követte, de az 1700-as évek után keletkezett ingatlanokat nem ezt, hanem a telek keletkezésének idôrendjét tükrözô növekvô számokkal látták el. Ennek következtében az egymást követô számok a városrész különbözô pontjain fekvô ingatlanok megjelölésére szolgáltak. 1786-ban Pesten is bevezették a házak sorrendjét követô idôszakos újraszámozást, de az 1840-es évekig az 1733-ban nyitott, és az 1800-as évekig használt telekkönyvbe bevezetett eredetieket (Grund Buch Nummer) tekintették az ingatlanok hiteles nyilvántartó adatának, csak ezek mellett, kiegészítésként adva meg a tizenöt-húsz évenként változó ház- vagy telekösszeírási számot (Popular Nummer). Az 1840-es évektôl kezdve aztán a budai gyakorlathoz hasonlóan, a városrészen végigfutó házszám (Popular Nummer) vált a nyilvántartás alapjává. A 19. század derekától Buda és Pest telekszámozása végül is azonos módon folyt, rendszerük abban is megegyezett, hogy mindkét városban az egyes városrészekben különálló telekszámozást alkalmaztak. Csak a városok egyesítését megelôzô években tértek át mindkét városban az ingatlanoknak az egész városra egységesen kiterjedô helyrajzi számokkal való jelölésére, és az ettôl független, utcánként haladó és újrakezdôdô házszámozásra. Az 1870-es években bevezetett, és ekkor még a két városban külön-külön egytôl végigfutó számok Budán 1898-ig voltak érvényben; ekkor az ingatlanok, immár más sorrendet követô, új helyrajzi számot kaptak, míg végül 1924 után kialakították a helyrajzi számoknak máig is érvényben lévô, az egész fôvárosra kiterjedô rendszerét, megváltoztatva egyúttal a pesti oldal ingatlanainak az 1870-es évek óta egyfolytában érvényben volt helyrajzi számait is. A georeferálás a mai utca-házszám szerinti geokódokból indult ki, melyeket a GeoX Kft. bocsátott rendelkezésre, s ezeket rendeltük hozzá a topográfiai mutatók adataihoz. Az adatbázisban a topográfiai adatoktól linkek segítségével juthatunk el a listából kiválasztható térképek megfelelô pontjaira. Az Arcanum által kifejlesztett térképmegjelenítô program lehetôvé teszi, hogy kiválasszuk a kínálatból, melyiken kívánjuk megjeleníteni az adott telket. A kiválasztás intelligensen történik, tehát csak azokból választhatunk, amelyek tartalmazzák – ábrázolják – az adott pontot. Ha több térképet jelöltünk ki, egyszerre több ablakban tekinthetjük meg azokat, és a navigálás során egyszerre mozoghatunk valamennyin. Így egy adott teleknek, illetve környezetének szemléletesen tekinthetjük át a történetét, változásait az évtizedek, évszázadok során. A megnyitott térképek nagyításának mértékét is együtt változtathatjuk. Az adatbázisból egy adott pontra ugorhatunk, így például egy kattintással megtalálhatjuk, hogy egy mai házszám helyén mi is volt az érvényes a különbözô korokban. Az adatbázis a jövôben folyamatosan egészülhet ki azon városrészek adataival, amelyek topográfiai információi még feldolgozatlanok. A georeferált térképek ugyanakkor meg is könnyítik és pontosabbá teszik – s ez a kutatásnak jelent támogatást – az ingatlanok azonosítását. Buda és Pest történeti topográfiája georeferált térképekkel. Vár, Krisztinaváros, Belváros, Lipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Ferencváros. Szerk.: Biszak Sándor – Timár Gábor. Budapest Fôváros Levéltára – Arcanum Adatbázis Kft. Budapest, 2007. ● 39 BUDAPEST 2008 április FÉNYÉRZÉKENYEN Fotópályázatunkat olyan városlakóknak írtuk ki, akik érzékenyen látják e helyet, van ötletük bemutatni Budapestet úgy, hogy egy részletet megragadva az egész város hangulatát tükrözzék a felvételek. Hónapról hónapra megadjuk a témát, ami nem kötôdik konkrét épülethez, helyszínhez, sôt, akár szélesebben is értelmezhetô, mint elsô olvasatra. A cél, hogy mûvészi színvonalú képeikkel, egy-egy hangulat, érzés megragadásával mutassák be: hogy látják Önök, a várost. A legjobbnak talált felvételt lapunkban közzétesszük, készítôjét fél éves Budapest-elôfizetéssel jutalmazzuk. Márciusban a Hazafelé...témában érkezô képek közül Erdélyi Gábor: Árnyak hazafelé címû fotóját találtuk legjobbnak, gratulálunk! Áprilisi feladat: olyan felvételek beküldése, melyeket 180 fokkal elfordítva is értelmezhetô – és értékes – képet kapunk. A fotókat 2008. április 24-én, csütörtökön éjfélig juttassák el a 1089 Budapest, Elnök u. 1 címre, vagy a foto@budapestfolyoirat.hu e-mail re. A kiírás részleteit a http://budapestfolyoirat.hu/fotopalyazat2008/ internetcímen is elolvashatják. Mutassa meg az Ön Budapestjét!
