Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Fucskó hajnalka: Érzékek városa
lehetôséget adnak egy-egy országnak, hogy bemutatkozzon, s Európából ez az ország hazánk lesz. Ezzel egy idôben zajlik a legjelentôsebb kínai kiutazó vásár, ahol elôször jelenünk meg önálló Budapest-standdal. Tavaly egyébként túlléptük a negyvenezer kínai vendégéjszakát Budapesten, ez tizenöt százalékos növekedést jelent. Ha már a korlátozott anyagi forrásokat említette: vannak-e új, költséghatékony elképzeléseik a városlátogató turisták elérésére? Immár két éve az elektronikus marketingre összpontosítunk. Az idei esztendô újdonsága, hogy turisztikai városi hivatalként Európában elsôként használjuk majd a nagy videomegosztó oldalakat – YouTube, Metacafe – reklámcélokra. Ehhez közel hetven spotot használunk fel. Honlapunkat – amely Európában egyedülálló módon tizenhét nyelvû – úgy fejlesztjük, hogy Budapest vonzó helyszíneire virtuálisan be is lehessen sétálni; csaknem hatvan nevezetességet filmesítettünk meg eddig. Ezek tipikusan kis költségvetésû eszközök, viszont rengeteg ember elérhetô velük. Internetes oldalainkat évente több mint hárommillióan keresik fel, az elmúlt évben harmincöt százalékkal nôtt a honlap látogatóinak száma. Most már hirdetési felületként, azaz üzleti tevékenységre is használhatjuk majd. Hogy fér össze a turisztikai promócióval az üzleti tevékenység? Ez tipikus Európában? Nálunk a kényszer szülte. Programját, tartalmát öt-hat esztendeje tudatosan fejlesztjük. Minden évben próbálunk olyan új tevékenységbe fogni, amelynek a bevételét vissza tudjuk forgatni a marketingbe. Idén a honlap hirdetési felületének értékesítése mellett átvesszük a korábbi sikeres Városházi könyvek sorozat kiadását, abban a reményben, hogy a Budapest nem szokványos arcvonásait – Duna-korzó, földalatti Budapest, szecessziós épületek stb. – bemutató háromnyelvû könyvecskék turisztikailag is eladhatóak. Emellett egyéb könyvújdonságokkal is készülünk. A Tourinform-irodák szolgáltatási körét szintén az igényekhez igazítjuk. A Sütô utcában a pince átalakításával hét-nyolc terminálból álló internetes helyiséget létesítünk kávézóval, ugyanígy a vári irodában is lesz két-három fizetôs internetes terminál. A Liszt Ferenc térrôl átköltöztetjük a Teréz körútra az információs pontot, és most szervezzük a last minute színházjegyek értékesítését, valamint a pénzváltási lehetôség megteremtését. Ferihegy 1-en pedig új tevékenységként utasbiztosítást árusítunk. Számos marketingújdonságba vágunk tehát bele, de ennél is fontosabb, hogy nekilátunk egy partnerkapcsolati háló kiépítésének, amivel, meggyôzôdésem, rengeteget tudunk javítani a fôváros turisztikai pozícióin. Kikre gondol? Elsôsorban a turizmusban közvetlenül érdekelt cégekre, mint a BKV, a Budapest Gyógyfürdôi és Hévizei Zrt., a városfejlesztéssel foglalkozó Studio Metropolitana, a kis- és középvállalkozások finanszírozásával foglalkozó Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ. Küszöbön áll, hogy a BKV-val aláírjuk a megállapodást. Szerzôdésben rögzítjük, hogyan bánjanak a jegy nélkül utazó turistával az ellenôrök: többnyelvû tájékoztatót kell adni a kezébe, és büntetés helyett eladni neki egy jegyet. A turisztikailag forgalmas metróállomásokon „Ön itt áll” típusú útbaigazító táblákat helyezünk majd el. Mit kérnek a gyógyfürdôket üzemeltô társaságtól, amelyet eddig arról az alapvetô dologról is hasztalan próbált meggyôzni a turisztikai szakma, hogy ünnepekkor, amikor a legtöbb a külföldi a városban, legalább a leginkább látogatott létesítményeit tartsa nyitva? Tavaly október 23-án már nyitva voltak, és Húsvét hétfôn is nyitott kapuk fogadták a Széchenyibe és a Gellértbe betérôket. Összeállítottunk egy turisztikai kívánságlistát, ebben kiemelt helyen szerepel a többnyelvû tájékoztatás, a személyzet nyelvi továbbképzése, sokszor kifogásolható munka- és viselkedési kultúrájának javítása. A Zrt. partner ebben, hiszen mindezek összhangban állnak a fürdôk hasznosítására vonatkozó, egyelôre nem publikus fejlesztési projekttel – amirôl any nyit azért elmondhatok, hogy ez végre egy olyan kiváló anyag, amelyik fogyasztói oldalról közelíti meg a kérdést. A Studio Metropolitanával a közös külföldi vásári megjelenésekben tudunk együttmûködni, s keressük, hogyan lehet közelebb vinni a szakmát a hitel-kihelyezéssel foglalkozó BVK-hoz. A napokban tárgyalt a budavári vállalkozásokkal és intézményekkel: mire jutottak? Szakmai megbeszélést kezdeményeztünk, ahol a vártnál is többen vettek részt, és az eszmecsere konkrét eredményekkel zárult. Egyetértettünk abban, hogy szükség van összehangolt, egységes fellépésre. Mi több, új, kifejezetten a budai vár területén mûködô szolgáltatások népszerûsítését segítô promóciós eszköz bevezetését vállaltuk, köztük a várbeli Tourinform-irodában Vár-info sarok létesítését, amelyet kizárólag az ottani szolgáltatók prospektusainak, szórólapjainak tartunk fenn: az úgynevezett Budavári Hírlevél elindítását már áprilistól kezdve, és még az idei szezonra speciális turisztikai Vártérkép kiadását, amit partnereink kihelyeznek majd saját létesítményeikben. A kölcsönös promóciós haszon reményében hasonló szolgáltatási csomagokat szeretnénk kínálni mindazoknak, akiknél megfordulnak turisták: így a múzeumoknak, kulturális intézményeknek, rendezvény- és programszervezôknek, de az egyházaknak is, hiszen a kiemelkedô attrakciók közül számosat intézményeik kezelnek. A BTH népszerûsíteni tudja ezekek a helyeket, cserébe pedig információs pontként használhatnánk azokat. Tevékenységünk szolgáltató jellegét erôsítenénk azzal is, hogy nyitnánk a nagykövetségek, kereskedelmi kirendeltségek és különösen az itt élô külföldiek felé – akik a legjobb fogyasztók, és rengetegen jönnek hozzájuk külföldrôl –, minél több információval ellátva ôket. Mit tesznek azért, hogy Budapest mint turisztikai termék is fejlôdjék? Akadnak olyan budapesti cégek, amelyek ugyan nem kifejezetten turisztikai profilúak, ám létesítményeik egyedülálló, kuriózumnak számító idegenforgalmi vonzerôvé fejleszthetôk. Ilyen például a Fôvárosi Vízmûvek Gellért-hegyi víztározója vagy a Csatornázási Mûvekhez tartozó földalatti csatornák – némelyik akkora, hogy teherautók is vígan közlekedhetnek benne. A budapesti ajándéktárgyak színvonalának javítását is megcéloztuk. Kell, hogy legyenek a városnak nívós, értelmes, egyfajta üzenetet közvetítô emléktárgyai a kóchajú matyó baba, a pipázó pulikutya és a hasonló borzalmak helyett. Ösztönzésül az alkotóknak pályázatot írunk ki a Városarculati Irodával karöltve. Aztán szeretnénk a magyar fotósokat is megmozgatni, hogy kicsit friss szemmel, a megszokottól eltérô nézôpontból is fényképezzék a fôvárost. Azon is gondolkodunk, hogy kitaláljunk Budapestet méltón reprezentáló termékeket. Miért ne lehetne például a vizek városának saját vize vagy éppen saját bora, amit bizonyosan szívesen vásárolnának meg az ide érkezôk? ● 29 BUDAPEST 2008 április
