Budapest, 2008. (31. évfolyam)
4. szám április - Zappe László: Delikát kínálat
A színház honlapja most elsôsorban a 4-es metró építése miatti közlekedési nehézségekre figyelmeztet. Ez a színház ugyanis a Kálvin tér mögött, a Lónyay és a Ráday utca között fekvô Török Pál utcában, a Kosztolányi Mûvelôdési Központban mûködik. Már olyan régen, hogy amikor a Pinceszínház nevet elôször fölvette, az még alighanem valóban megkülönböztette más színjátszó helyektôl. Ma már számos hasonló intézmény mûködik a földszint alatti terekben, hogy hirtelenjében csak a Komédiumot, a Kamrát, az R.S.9.-et említsem. Más kérdés, hogy ez a hely sem mindig föld alatti mivoltával kérkedett. Mûködött Éjszakai Színházként is – bár a kései idôzítésrôl hamar visszaigazodtak a rendes esti kezdésre –, Piccolo néven meg musicalprogrammal próbálkoztak. Most ismét Pinceszínháznak hívják, és mindenfélét játszanak. Pogány Judit egy éve remekli a Pedig én jó anya voltam címû egyszemélyes dokumentumjátékot. De láttam itt kétszemélyest és musicalt is. Az utóbbihoz Martin Sherman When She Danced címû darabja nyomán, melyet Londonban a fôszerepben Vanessa Redgrave -vel játszottak 1990-91-ben, Galambos Attila írta a szöveget, ô is rendezte az elôadást, a zenét Arany Tamás szerezte. A történet egyetlen nap Párizsban, 1923-ban, ahol Isa dora Duncan, a 20. század elejének azóta is híres bálványa, a táncmûvészet egyik megújítója éppen súlyos anyagi gondok és lelki bajok között kínlódik alkalmi férjével, az egyik legnagyobb orosz költôvel, Szergej Jeszenyinnel. Egy bécsi föllépés és egy olaszországi iskolaalapítás terve foglal-Miksa arzenáljának képes leltára Mátyás „Elefánt” nevû ágyújánál mutatkozik felcsapva az egyik vitrinben. A fegyver eredetijét bizonyára gyakran sütögette apja, III. Frigyes seregeivel szemben a magyar király. A kódexben mellékelt tréfás versike el is szórakozik ezen a tényen. Hogy milyen színvonalon állt Mátyás korának ötvössége, azt a Rieti püspökének adományozott serlegek mutatják leginkább. Mint Farbaky Péter elmondja, sokáig német munkának vélték ôket, nemrég derült ki, hogy erdélyi mesterek alkották. A kiállítás talán legnagyobb érdeme, hogy párhuzamok segítségével idézi fel Mátyás elpusztult rezidenciáinak mûalkotásait. Tán legjelentôsebb, Itáliából Magyarországra hívott mûvészének, Giovanni Dalmatá nak a kvalitásai is megismerhetôk úgy, hogy az erôsen sérült Diósgyôri madonna mellé került Padovából, a Musei Civicibôl a mester egy – igaz, késôbbi, de – teljes szépségében megmaradt Madonnadombormûve. Ugyanígy, a nemrégiben Gregorio di Lorenzóval azonosított, 1475-ben Magyarországra érkezett szobrász Visegrádi Madonnája mellett látható egy hibátlan olasz mûremek. Persze az sem maradhat ki, ami mindezt a pompát lehetôvé tette: az apró, csillogó arany forint. Az egy kerek forintnyi rendkívüli hadiadónál bizony az számított rendkívülinek, ha a király épp nem szedte be. A kódexek között is vár ránk pár izgalmas darab, de a könyvek saját történetei a legérdekesebbek, például a Mátyás halála miatt befejezetlenül maradt firenzei Bibliáé. Ezután csak át kell sétálnunk a BTM-bôl a Magyar Nemzeti Galériába, amelynek Mátyás király öröksége címû kiállítása ott veszi fel a történet fonalát, ahol ez elejti: a késô reneszánsz mûvészetét veszi górcsô alá. Megelôlegezve a magyar múzeumok nagy adósságát, a – Zsigmondhoz hasonlóan Mátyás árnyékába került – Jagelló kor gazdagságának átfogó bemutatását. S hogy lezárjuk a reneszánszot ünneplô közgyûjteményi seregszemlét, most, hogy ajánlónk végére értünk: az Iparmûvészeti Múzeum Beatrix hozománya címû tárlata a kor majolikamûvességét mutatja be. A legizgalmasabb tárgyak itt kétségkívül a Corvin tálak, melyek New Yorkból, Londonból és Berkeley-bôl érkeztek a szintén márciusban nyílt kiállításra. Már csak erô és kitartás kell, hogy végigjárjuk Pest-Budán az év ünnepeit: száz esztendô értékeinek pompás mutatványát. ● Delikát kínálat Zappe László 6 BUDAPEST 2008 április
