Budapest, 2008. (31. évfolyam)

3. szám március - Építőmesterek ünnepe

va a Budapest Kört. Eldöntöttük, hogy havonta találkozunk, minden alkalom­mal egy konkrét témáról beszélünk. Nem „kifelé” akarunk látszani, hanem a ma­gunk igényeinek megfelelôen mûködni, olyanok társaságában, akiket szeretünk. A Budapest Kör 2008 márciusában már a 39. találkozóját tartja, amibôl könnyû kiszámolni, hogy a kezdeti elhatározás teljesült, és – a nyári hónapokat leszámít­va – valóban rendszeresek a találkozók a Makadám Klubban (Budán, a Millenáris parknál). Az egyik alapító tag által fel­ajánlott állandó helyszín és az állandó idôpont (a hónap második hétfô esté­je) mellett sokat számít, hogy a korábbi „mag” egy része ma is állandó résztvevôje ezeknek az esti szeánszoknak. A körbe azóta belépetteknek köszönhetôen a kez­deti öt-tízes létszám ma már rendszere­sen húsz fölötti, néha, az igazán kurrens témáknál félszázan is vagyunk. Néhány emlékezetes témakör: a bu­dai alsó rakpart problémája, a város és a vasút kapcsolata, kormányzati negyed, hajléktalanok és közterületek, romkocs­mák és városfejlôdés (a kreatív kultúra lehetôségei), a belváros felélesztése, kelle­nek-e magasházak Budapestre, a Corvin sé­tány, lemarad-e Budapest a külföldi nagy­városoktól (Bécs, Prága, Berlin), a feltörekvô szomszédok (Románia), a városfejlôdés fenntarthatósága, dugódíj Budapesten... Egyesületünket informális jellege el­lenére komolyan veszik az úgynevezett fontos emberek is, eljön ide, ha hívjuk, fôpolgármester-helyettes, kerületi pol­gármester, cégigazgató, minisztériumi tisztségviselô. Érzik, hogy ebben az in­terdiszciplináris társaságban érdekes és új szempontok felvetésére számíthat­nak, és arra is, hogy széles körû szak­mai alapokon álló véleményekkel gaz­dagodhatnak. Hát jó, mondhatja most az olvasó, ér­dekes viták folyhatnak ebben a Budapest Körben, de mi az értelme az egésznek, ha mások, akiket ugyanúgy érdekelnek a (fô)város dolgai, mint minket, ezek­nek a konzultációknak az eredményeirôl nem értesülhetnek? Mostantól megpró­bálunk itt is lépni egyet, kihasználva a BUDAPEST Civiliáda rovatában felkínált lehetôséget. Ezúttal – a bemutatkozás vé­gén – arra fordítva a szót, mirôl beszél­gettünk a legutóbbi, a februári találko­zónkon. A Budapest Kör a lakóparkokról vitatkozott, összehasonlítva a budapesti és a berlini legújabb kori fejleményeket. Az ezzel a témával foglalkozó kutatók bemutatták, hogy míg nálunk decentra­lizált a lakóparkok tervezése és engedé­lyezése, Berlinben néhány évvel ezelôttig központi eljárásrend jellemezte ezeket a beruházásokat, PPP-ben öt nagy fejleszté­si területre készültek lakóparkok. Óriási különbség van a tulajdon szerinti össze­tételben is: Budapesten 90 százalék feletti a magántulajdon aránya, míg Berlinben a lakóparki lakások 87 százaléka bérlet! Nem kevésbé különbözôek a fejlesztôk törekvései az egyéb szolgáltatások terén: míg Budapesten a privát szolgáltatáso­kon (a kerítésen belüli területen uszoda, fittness, stb.) van a hangsúly, Berlinben éppen fordítva, a fejlesztôk a közszolgál­tatások (például iskola) magas színvona­lú megoldását szorgalmazzák. A német fôvárosban sok polémia folyt a 90-es években arról, milyen új lakásokat kell építeni, ideológiai érvek csaptak ösz ­sze, az eredmény a múlt századi hagyo­mányokhoz, a nagypolgári villa hatású épületekhez való visszatérés volt és lett. Nálunk ilyen viták nem voltak, a dön­tést az egyes projektek beruházói maguk hozták, hozhatták meg. Különbség van a két város között a lakóparki területeknek a „köz”-tôl való elzárásában is: Berlinben sokkal kevesebb a lekerített, „illetéktele­nek” által nem megközelíthetô terület, persze ezzel párhuzamosan a közterüle­tek sokkal kisebb hányadát kell magának a befektetônek kialakítania. A vita körünkben a referátumokat követôen két kérdés körül csúcsosodott ki: milyen hátrányokkal jár az, hogy ná­lunk a lakás szinte teljesen piaci termék­ké vált? S hogy van-e bármi remény arra, hogy a kerítéssel körbevett, homogén társadalmi összetételû lakóparkokban kialakulhasson valami újszerû együtt­élési gyakorlat? A Budapest Kör specifikuma természe­tesen az, hogy a fôvárossal foglalkozik. Abban azonban nem különbözik a leg­több civil szervezettôl, hogy tagjai igény­lik, és ki is élik az igazi és teljesen nyílt viták örömét, és ezzel mintát kínálnak, hogy ugyanez jellemezze a minél köze­lebbi jövô Budapestjén a valódi döntés­hozó folyamatokat is. ● Az Ybl Egyesület Közhasznú szervezet április 5-én, szombaton 11 órára, a 194 éve született Ybl Miklós és az építészek, építômesterek VII. ünnepére hívja és várja a szakmát, az épített környezetet, a várost köszöntô rendezvényén. A prog­ram a jeles alkotó szobránál, a budai Ybl téren kezdôdik, koszorúzással, az Ybl díjjal kitüntettek köszöntésével, az Ybl Mívesmester Oklevél átadásával. Kon­cert, aszfaltrajzverseny, egy ötemeletes torta felszeletelése kínál szórakozást a ceremónia mellett ezen a helyszínen. A Rác fürdô rehabilitációs építkezését 13 órától tekinthetik meg az érdeklôdôk, Bor Ferenc és Prekuta János vezetésé ­vel. 15 órától az Operaház bejárásával folytatódik a program: a buszok az Ybl térrôl félháromkor indulnak. A ren­dezvénynek ezen az záróállomásán a híres Ybl-ház fômérnöke kalauzolja az érdeklôdöket. ● Építômesterek ünnepe 26 BUDAPEST 2008 március Lakópark Berlinben

Next

/
Oldalképek
Tartalom