Budapest, 2008. (31. évfolyam)
3. szám március - Építőmesterek ünnepe
va a Budapest Kört. Eldöntöttük, hogy havonta találkozunk, minden alkalommal egy konkrét témáról beszélünk. Nem „kifelé” akarunk látszani, hanem a magunk igényeinek megfelelôen mûködni, olyanok társaságában, akiket szeretünk. A Budapest Kör 2008 márciusában már a 39. találkozóját tartja, amibôl könnyû kiszámolni, hogy a kezdeti elhatározás teljesült, és – a nyári hónapokat leszámítva – valóban rendszeresek a találkozók a Makadám Klubban (Budán, a Millenáris parknál). Az egyik alapító tag által felajánlott állandó helyszín és az állandó idôpont (a hónap második hétfô estéje) mellett sokat számít, hogy a korábbi „mag” egy része ma is állandó résztvevôje ezeknek az esti szeánszoknak. A körbe azóta belépetteknek köszönhetôen a kezdeti öt-tízes létszám ma már rendszeresen húsz fölötti, néha, az igazán kurrens témáknál félszázan is vagyunk. Néhány emlékezetes témakör: a budai alsó rakpart problémája, a város és a vasút kapcsolata, kormányzati negyed, hajléktalanok és közterületek, romkocsmák és városfejlôdés (a kreatív kultúra lehetôségei), a belváros felélesztése, kellenek-e magasházak Budapestre, a Corvin sétány, lemarad-e Budapest a külföldi nagyvárosoktól (Bécs, Prága, Berlin), a feltörekvô szomszédok (Románia), a városfejlôdés fenntarthatósága, dugódíj Budapesten... Egyesületünket informális jellege ellenére komolyan veszik az úgynevezett fontos emberek is, eljön ide, ha hívjuk, fôpolgármester-helyettes, kerületi polgármester, cégigazgató, minisztériumi tisztségviselô. Érzik, hogy ebben az interdiszciplináris társaságban érdekes és új szempontok felvetésére számíthatnak, és arra is, hogy széles körû szakmai alapokon álló véleményekkel gazdagodhatnak. Hát jó, mondhatja most az olvasó, érdekes viták folyhatnak ebben a Budapest Körben, de mi az értelme az egésznek, ha mások, akiket ugyanúgy érdekelnek a (fô)város dolgai, mint minket, ezeknek a konzultációknak az eredményeirôl nem értesülhetnek? Mostantól megpróbálunk itt is lépni egyet, kihasználva a BUDAPEST Civiliáda rovatában felkínált lehetôséget. Ezúttal – a bemutatkozás végén – arra fordítva a szót, mirôl beszélgettünk a legutóbbi, a februári találkozónkon. A Budapest Kör a lakóparkokról vitatkozott, összehasonlítva a budapesti és a berlini legújabb kori fejleményeket. Az ezzel a témával foglalkozó kutatók bemutatták, hogy míg nálunk decentralizált a lakóparkok tervezése és engedélyezése, Berlinben néhány évvel ezelôttig központi eljárásrend jellemezte ezeket a beruházásokat, PPP-ben öt nagy fejlesztési területre készültek lakóparkok. Óriási különbség van a tulajdon szerinti összetételben is: Budapesten 90 százalék feletti a magántulajdon aránya, míg Berlinben a lakóparki lakások 87 százaléka bérlet! Nem kevésbé különbözôek a fejlesztôk törekvései az egyéb szolgáltatások terén: míg Budapesten a privát szolgáltatásokon (a kerítésen belüli területen uszoda, fittness, stb.) van a hangsúly, Berlinben éppen fordítva, a fejlesztôk a közszolgáltatások (például iskola) magas színvonalú megoldását szorgalmazzák. A német fôvárosban sok polémia folyt a 90-es években arról, milyen új lakásokat kell építeni, ideológiai érvek csaptak ösz sze, az eredmény a múlt századi hagyományokhoz, a nagypolgári villa hatású épületekhez való visszatérés volt és lett. Nálunk ilyen viták nem voltak, a döntést az egyes projektek beruházói maguk hozták, hozhatták meg. Különbség van a két város között a lakóparki területeknek a „köz”-tôl való elzárásában is: Berlinben sokkal kevesebb a lekerített, „illetéktelenek” által nem megközelíthetô terület, persze ezzel párhuzamosan a közterületek sokkal kisebb hányadát kell magának a befektetônek kialakítania. A vita körünkben a referátumokat követôen két kérdés körül csúcsosodott ki: milyen hátrányokkal jár az, hogy nálunk a lakás szinte teljesen piaci termékké vált? S hogy van-e bármi remény arra, hogy a kerítéssel körbevett, homogén társadalmi összetételû lakóparkokban kialakulhasson valami újszerû együttélési gyakorlat? A Budapest Kör specifikuma természetesen az, hogy a fôvárossal foglalkozik. Abban azonban nem különbözik a legtöbb civil szervezettôl, hogy tagjai igénylik, és ki is élik az igazi és teljesen nyílt viták örömét, és ezzel mintát kínálnak, hogy ugyanez jellemezze a minél közelebbi jövô Budapestjén a valódi döntéshozó folyamatokat is. ● Az Ybl Egyesület Közhasznú szervezet április 5-én, szombaton 11 órára, a 194 éve született Ybl Miklós és az építészek, építômesterek VII. ünnepére hívja és várja a szakmát, az épített környezetet, a várost köszöntô rendezvényén. A program a jeles alkotó szobránál, a budai Ybl téren kezdôdik, koszorúzással, az Ybl díjjal kitüntettek köszöntésével, az Ybl Mívesmester Oklevél átadásával. Koncert, aszfaltrajzverseny, egy ötemeletes torta felszeletelése kínál szórakozást a ceremónia mellett ezen a helyszínen. A Rác fürdô rehabilitációs építkezését 13 órától tekinthetik meg az érdeklôdôk, Bor Ferenc és Prekuta János vezetésé vel. 15 órától az Operaház bejárásával folytatódik a program: a buszok az Ybl térrôl félháromkor indulnak. A rendezvénynek ezen az záróállomásán a híres Ybl-ház fômérnöke kalauzolja az érdeklôdöket. ● Építômesterek ünnepe 26 BUDAPEST 2008 március Lakópark Berlinben
