Budapest, 2007. (30. évfolyam)

8. szám augusztus - Várnai Vera: Keleti Károly, Keleti Gusztáv és Keleti Gábor

Kevés többgenerációs magyar festômû­­vészcsaládot ismernek mûvészettörté­­nészeink; az egyik közülük a Keleti (Klet­te) család. Klette Károly József nádor udvari festôje volt, fia Keleti Gusztáv, a híres mûkritikus és festômûvész. Gusz­táv egyik testvére, Izabella szintén festô, sôt Gusztáv fia, Keleti Gábor is ebben a mûvészeti ágban tevékenykedett. Klette Károly 1793-ban született Drez­dában, Karl Klette néven. Rajztanulmá­nyait is itt kezdte, majd Bécsben és Prá­gában folytatta. A gróf Zichy családnál Pozsonyban vállalt rajzmesteri állás al­kalmat adott megismerkednie József ná­dor családjával. A nádornak valószínûleg megtetszett Klette fejlett pedagógiai érzé­ke, és nem utolsósorban remek vázlatai Pozsonyról. „Elcsábította” Zichyéktôl, és felkérte gyermekei képzômûvészeti oktatására, majd udvari festôjévé ne­vezte ki. Ezekben az években született Klette Gusztáv fia, a késôbb Keleti néven ismertté vált festô és mûkritikus. Klette ekkor már nemcsak Pozsonyról, hanem Pestrôl és Budáról is készített látképeket, egyre otthonosabban, hiszen 1836-ban a nádor udvarával együtt ô is Budára köl­tözött. Egy pesti mûkereskedô felkérésé­re szívesen vállalt rajzsorozatot a nagy pesti árvíz megörökítésérôl. A város más történelmi eseményeirôl is készített gra­fikákat, így az itt látható Budavár visz­szafoglalásáról 1849-ben címût, melyet olajban festett meg. Már nemcsak fôúri támogatókra szá­míthatott. Az 1839-ben Trefort Ágoston elnökletével megalakuló Pesti Mûegylet kiállítói majd zsûritagjai között szintén megtalálhatjuk a nevét. Ekkor már ismert mûvész volt, de a nagyobb nyilvánosság elé csak most tudott kilépni. A városké­peken, a történelmi jeleneteken, a Felvi­dék várain, a Duna menti tájakon, tehát a XIX. században divatos tájképfestészeten kívül festett még a korra jellemzô arcké­peket, vadászjeleneteket; készített oltár­képet a budavári evangélikus templom számára, amely ma már sajnos nem lát­ható. József nádor halála után visszatért Pozsonyba, majd Sopronban élt egy ide­ig, de az 1860-as években visszatelepült Budára. Itt halt meg 1874-ben. Fiát, Keleti Gusztávot elsôsorban mûkritikusi és a mûvészeti oktatásban játszott rendkívül fontos tevékenysé­gérôl ismerjük. Pozsonyban született 1834-ben. Nem volt kérdés, hogy milyen pályát választ magának, habár elôször a jogtudománnyal próbálkozott. Beirat­kozott a pesti majd a bécsi egyetemre. Bécsben Carl Rahl nál tanult rajzolni, és hamar rájött, hogy a képzômûvészet, a Keleti Károly, Keleti Gusztáv és Keleti Gábor Várnai Vera 34 BUDAPEST 2007 augusztus FESTÔI BUDAPEST Karl Klette: Budavár ostroma

Next

/
Oldalképek
Tartalom