Budapest, 2007. (30. évfolyam)
5. szám május - Sisa József: A turai kastély
A Pest megyei Turán álló kastély, amelyet a sikeres terménynagykereskedô, Schoss berger Zsigmond 1883-ban emeltetett, egyéni és újszerû épület. Franciás formái, hozzá kapcsolódó nagy télikertje különleges alkotássá avatja. Tervezôjeként a közelmúltig Ybl Miklós t tartották számon, ám ez nem több, mint a 20. század közepén lejegyzett (családi?) hagyomány. Jól tudjuk, a korszak legnagyobb építészét szokás volt egyes kastélyokkal kapcsolatba hozni, néha még akkor is, ha a tervezô bizonyítottan más volt. A turai kastély tényleges szerzôségére nézve nemrég elôkerült egy kortárs nyomtatott forrás. A Vasárnapi Ujság egyik 1885-ben megjelent közleményérôl van szó, amely az Országos Kiállítás erdészeti pavilonját, illetve annak építészét, Bukovics Gyulá t mutatja be. Az építész munkáit felsorolva a cikk írója többek között megemlíti: „Pompás építménye még a Turán épített kastély [...]”. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a tekintélyes és jól informált hetilap értesülései igen megbízhatók, és ebben most sincs különösebb okunk kételkedni. Bukovics Gyula (1841–1914) a magyarországi Gründerzeit igen tevékeny építészgárdájához tartozott. Hadmérnöki akadémián végzett tanulmányok után elôbb Pesten Ybl Miklós irodavezetôjeként dolgozott, majd 1876-ban saját építészeti irodát nyitott. Tagja volt annak a fiatal építésznemzedéknek, amely a Sugárút, a késôbbi Andrássy út kiépítésében oly tevékeny szerepet játszott. A neoreneszánsz palotákkal és villákkal szegélyezett út számos épületének tervezése fûzôdik a nevéhez. Fômûve a Földmûvelésügyi Minisztérium Kossuth Lajos téri épülete. Érdemes összevetni a turai épületet két, Bukovics által tervezett Andrássy úti lakóházzal. Mindkettô a Köröndön áll, annak Városliget felé esô oldalán. A két köröndi palotán fellelhetôk olyan egyéni módon megformált elemek, amelyek a kastélyon is feltûnnek. Az Andrássy út 92–94. számút az építész erôteljes elemekkel igyekezett feltûnôen hangsúlyossá tenni. Ilyenek a megismétlôdô, óriás-oszlopos erkélyek, melyek nagyon hasonlóak a turai kastély hátsó, rövid végéhez illesztett oszlopos bejárati elôépítményhez. A másik köröndi háznál, az Andrássy út 87–89. számúnál, a tetôidomok árulkodnak a turai kastélyhoz fûzôdô szoros kapcsolatról. Itt mintha Bukovics a kastély összetett és mozgalmas tetôzetét szerette volna a reprezentatív bérpalotára rávarázsolni. Az épületen nyeregtetô húzódik végig, amelyet meredek szögû, hegyes és szélzászlókkal koronázott sátortetôk, illetve pavilonok egészítenek ki. Mindkettôhöz hasonló fellelhetô a turai kastélyon is, a pavilonok télikertjének szinte az édestestvérei. A turai kastélynak vannak nemzetközi kapcsolatai, illetve egy konkrét külföldi elôképe is. Építése kezdetének idôpontja (1883) egybeesik egy angliai kastélyépület befejezésének dátumával, éspedig a Buckinghamshire-i Halton House-éval. A nagyszabású kastély William Rogers tervei alapján Alfred de Rothchild számára ké szült. A két épületen megegyezik az igen egyedi alapelrendezés: hosszúkás, hegyes tornyokkal ékes fôépület, melyhez a hossztengelyben nyaktaggal nagyméretû télikert csatlakozik. A két kastély fôépülete francia neobarokkot és reneszánsz elemeket elegyítô építészeti nyelvében, franciás tetôidomaiban igen hasonló. Aligha kétséges, hogy tudatosan választott mintáról van szó: Schossberger nyilván csodálattal tekintett a hozzá hasonlóan polgári háttérrel rendelkezô, ám régebbi és egész Európában vagyont és hírnevet szerzett családra, és turai lakhelyét a Rothchild-kastélyéhoz hasonlóvá igazíttatta. ● A turai kastély szöveg: Sisa József, fotó: Sebestyén László Hosszú évtizedek óta áll bezárva Turán, egy hatalmas park közepén a Schossberger-kastély. A francia reneszánsz mintára épült palota körül idôrôl-idôre felröppenô hírek szerint elôbb-utóbb megkezdôdik a helyreállítás és hasznosítás. 24 BUDAPEST 2007 május VENDÉGOLDAL
