Budapest, 2007. (30. évfolyam)

2. szám február - Körúti önarckép, mutatóban mosollyal - A Lát-kép Egyesület felvételei Erzsébet körúti kapualjakról

A LÁT-KÉP Egyesület diagnózis értékû felvételein – s a mostani közleményben – az Erzsébet körút páratlan oldala há­zainak bejáratai sorakoznak, számozás szerint, egymás után. Nem vitás: ez az állandó elem a mindenkori épületek­nek talán a leghangsúlyosabb felülete, a kapuzat és közvetlen környéke sokat elárul arról, milyenek a város arcvoná­sai. Állapotuk hiteles diagnózisa annak, ott tartunk-e még a civilizációs, a polgári fejlôdésben, hogy felszedjük a parkettát, ha nincs mit a tûzre rakni, hogy nem ta­karítjuk, rendezzük magunk körül a vi­lágot, hogy ízlésünk még mindig olyan mélyen fekszik, mint a Trabantban bólo­gató kutya horizontja. Bizony igaz: ma­darat tolláról, várost kapujáról! Ez a mostani sorozat több pontján azt is megmutatja: ha van magára adó, saját presztízsét akár üzleti érdekbôl is fenn­tartani törekvô gazdája is egy háznak, egészen más a kép: szép, rendezett, mél­tó a tulajdonoshoz s a magáról oly szí­vesen szépeket gondoló városhoz. Ilyen­formán ezúttal elôször sikerült olyasmit is lefényképezni – féltucatnyi három és négy kolumnákra visszaemlékezve rendhagyó öröm –, amire nem lehet egy rossz szavunk se. Sôt! A többiek meg röstelljék magukat. S ne mondják: kinek mi köze hozzá! ● Körúti önarckép, mutatóban mosollyal 12 BUDAPEST 2007 február 1–3. 5. 7. 9–11. 13. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom