Budapest, 2007. (30. évfolyam)
2. szám február - Csordás Lajos: Wurm-udvarból Dorottya palota
Urnak roppant nagy háza a’ki szorgalmatos iparkodása által... Pest városának különös ékesíttésére éppen a’ Duna partján olly nagy házat építtetne, melly három oldalról szabad tekintet mutat és négy kapukon bejárás a külsô és belsôképpen igen tsinos alkotását szembetûnôbbé teszi.” Igen. Duna-parti ormát csinosítja például egy allegorikus szoborpár, mely máig jele az épületnek: az ipar és a kereskedelem istenalakjai. Közöttük egy tekercsen W. J. monogram. Fölösleges magyarázni. De a szobrász neve is jól olvasható a figurák alatt: „Huber Josef Posonyi Fi” . Síremlékeken kívül pesti tevékenységének ez talán a fômûve. Ugyancsak neki tulajdonítják a gorgófejes kôkutat az udvaron. A mûvészettörténészek azt feltételezik, hogy az ô alkotása Pallas Athéné és Apolló kettôse is, nem messze innen a Diana-fürdô kapuját ôrizték valaha, másolatuk a József Attila utca árkádsorának dísze. A hatalmas bérház három utcára néz. Egyik homlokzata a Mária Dorottya utcára, másik a folyópartra, a harmadik pedig a kettôt összekötô kis utcára, a hajdani Vogel Gasséra, amely nemsokára Wurm nevére kereszteltetik, a híres épületrôl s történetünk hôsérôl. A roppant palota két részletben épült – olvasható a Hild-Ybl Alapítvány Ke mény Mária és Bor Ferenc készítette épí tészettörténeti tanulmányában –, elôbb a Duna felôli oldal 1821-ben, majd a Dorottya utcai 1822 és 1824 között. Pollack tervein még belsô épületszárnyak is láthatóak, ezek azonban nem készültek el, így a hatalmas udvar szabadon maradt. Mint a tanulmányírók feltételezik, a ház kezdetben, a Lloyd-palota megépültéig a tôzsde szerepét is betölthette, valamiféle kereskedelmi központ lehetett. Itt volt például a svájci eredetû Malvieux család bankháza, az egyik legôsibb pesti bank. Wurmék 1824-ben kávésjogot szereznek, s kávéházat nyitnak, valószínûleg az épület Duna felôli oldalán. És ez is történelmi szerepet játszik majd. Igaz nem a politikában vagy az irodalomban, mint más, korabeli híres kaffák, hanem a sakkjáték hazai történetében. Itt alakult meg ugyanis az elsô magyar sakk-kör. A kezdeményezô az itt lakó német újságíró, bizonyos Levitschnigg . A Világiro dalmi Lexikon szerint a Pester Zeitung tárcarovatát szerkeszti 1848 elôtt, s a régi Pest szorgalmas riportere. És egyáltalán nem magyar érzelmû. A szabadságharc idején pedig kifejezetten Kossuth-ellenes. Holott Kossuth Lajos egy idôben a lakótársa volt itt, a Wurmban! A sakkot viszont imádta. Körülötte gyülekeztek a város legjobb játékosai, s itt a házban alakult meg az elsô pesti sakk-kör, olyan tagokkal, mint Szén Jó zsef, Grimm Vince, Löwenthal János Jakab. Sôt Erkel Ferenc . A társaság 1843 és 1845 között levelezés útján kétfordulós partit vívott a párizsi Régence kávéház sakk-körével, s mindkétszer gyôzött. Pedig korábban a franciák a londoniakat verték hasonló távpartiban. Sajnos negyvennyolc után a társaság szétszéledt, s csak 1864-ben alakult meg a második pesti sakk-kör, a már említett Széchenyi Ödön támogatásával. Eddig jutva az idôben közel kerültünk a Wurm-udvar elsô nagy átalakításához is. A kiegyezés évében, amikor Pesten kezdenek már négyemeletes házakra is engedélyt adni, ezt is megtoldják két emelettel. Diescher József készítette a terveket, alkalmazkodva a Pollack-féle architektúrához, tulajdonképpen megismételve azt. A hatalmas homlokzatokat erkélyekkel tagolta, s valószínûleg ek-6 2007 február Huber szobrai az oromzaton Nem változnak a palota arcvonásai Az udvar alatt elôkerült a sóház fala fotók: Sebestyén László
