Budapest, 2007. (30. évfolyam)
2. szám február - Török András: Mi az a Wikipédia?...és hogyan lehet a Budapestről szóló tudás központjává tenni?
Messzirôl kezdve Olvasóink jól tudják, hogy a Budapest folyóirat célja egyrészt az örömszerzés, másrészt az ismeret-átadás. Messzebbrôl nézve: a városhoz tartozás érzésének fokozása, a városi hazafiak, azaz a lokálpatrióták számának növelése, sôt lehetôleg tettre sarkalása. A Budapest szerkesztôi, a lap mögött álló Nagy Budapest Törzsasztal tagjai néhány kivételtôl eltekintve egy ritka emberfajta egyedei: „két lábon járó fantaszták”. Mániákusan kutatják a város titkait. Legtöbben a múltját, de mindannyiukat érdekli Budapest jelene és jövôje is. Könyveket írnak, cikkeket ide a Budapestbe és máshová. Régóta beszédtéma közöttük, hogy kellene egy új, az eddigieknél alaposabb és pontosabb Budapest Lexikon – ami korunk civilizációs viszonyait tekintve már csak a hálón képzelhetô el. Felmerült, lehetne-e ennek helye a Wikipédia, a nyílt és szabad tudástár, vagy fel kellene építeni egy vadonatúj honlapot. Egy ideig úgy látszott, megpróbálkozunk az utóbbival, de az erôforrások számbavétele után rá kellett jönnünk, hogy ahhoz, hogy önkéntes, azaz ingyenes munkát kérjünk valakitôl, elôbb mutatni kell valamit a dolog hasznosságáról. A kezdô lökést emberi és pénzügyi erôforrások nélkül megadni lehetetlen dolog. Ha viszont a Wikipédiára építünk, több elônye is lehet a dolognak: • a félkész, jelentôs mennyiségû tudásanyag javítása azonnali örömforrás • a Wikipédia egészének varázsa kisugárzik a friss közleményekre is • a Wikipédia hallatlan olvasottsága azonnal az aréna közepére löki a feltett tudást. Aprócska hátrányai persze ugyancsak lehetnek: • nehezen képzelhetô el, hogy e szócikkeket vegyék célba az internet-vandálok, de megeshet • a jó szándékú „mindent jobban tudók” nem mindig ellenôrizhetôek És még akkor is, ha pontossága nem érheti el a központból szerkesztett, zárt közösségi portálét, a merítés tágassága mindezért kárpótolja a használókat. A cél tehát, összefoglalva, mindezek figyelembevételével: egy hatalmas, minden eddiginél nagyobb Budapest Tudástár létrehozása a világhálón. Amely épít a Nagy Budapest Törzsasztal tagjainak tudására, hivatkozik a könyveikre és cikkeikre, amely elôbb-utóbb tartalmazza az idén harmincadik évfolyamába lépô BUDAPEST eddig megjelent minden írásának információit, amely végül tárháza az összes közpénzen fenntartott helytörténeti gyûjtemény anyagának és az összes amatôr kutató és Budapest-rajongó tudásának. Egy kis ismétlés A Wikipedia kulturális világmozgalom arra, hogy a földkerekség minden lakójának ingyenes és lehetôleg pontos információt nyújtson az interneten keresztül, az illetô saját anyanyelvén. Az angol Wikipédián (www.wikipedia.org) e cikk elkezdése pillanatában mintegy 1 millió 580 ezer szócikk volt megtalálható. A magyar nyelvûn (www.wikipedia.hu) 48 ezer 304. A mozgalmat adományokból tartják fenn. Teljesen ingyenes, teljesen szabad hozzáférésû – vagyis Te, Nyájas Olvasó, nemcsak használhatod, hanem módosíthatod is. És bizony, abba, amit te beírsz, abba más is belejavíthat. Novemberi írásomban, melyet, ha nincs meg ez a számod a lapból, ami öreg hiba, elolvashatsz lapunk internetes változatában (http://budapest.neuropolis.hu/ar chiv/2006/wikipedia.php) is, részletesen beszámoltam az általam forradalminak tartott mûvelôdési vívmány történetérôl, a pontosságát firtató vitákról, az alapítóról, Jimmy Wales rôl és versenytársáról, az Encyclopaedia Britannicáról. Osztom a komoly elemzôk vélekedését, hogy a legkiválóbb szakértôk által írott enciklopédia szintjét az összetett, bonyolult szócikkek esetében a Wikipédia sose érheti el, a tények, a könnyebben, rövidebben megragadható jelenségek leírásában viszont ez az erôsebb, a „sokaság tudása” miatt. Mert soha nem volt még olyan enciklopédia, amelyben másfél millió szócikk volt, és nem is lesz – csak az interneten. Mert ez összesítheti minden lelkes amatôr tudását. És a szenvedélyes amatôr, mint tudjuk, gyakran felér a profival. Novemberi cikkem fontos mondanivalója még az is, hogy Magyarországon még nincs meg a sokaság ereje, a mi Wikipédiánkat néhány tucat szenvedélyes ember szerkeszti. És akkor érhet el majd magasabb szintre, ha a sok száz civil szellemi kör bekapcsolódik a szerkesztésbe, a mozdony-rajongóktól a porcelángyûjtôkön át a fauna vagy a flóra iránt érdeklôdôkig. És persze: a Budapest (vagy bármely más város, régió) szenvedélyes kutatójáig. Aki lehet egyszerûen lokálpatrióta. Hiszen 2 BUDAPEST 2007 február A Budapest szócikk általános illusztrációja, a következô, kissé gyerekes szöveggel: „Budapest másik arca: nehéz idôk élô emlékei. Néhány régi ház még ma is magán viseli a harcok nyomait.” Ha jobban megnézzük, a két oldalról külön is gányolt gázbevezetést és az esetlen tetôtér-beépítést, akkor a harmadik arca is látható Mi az a Wikipédia? ...és hogyan lehetne a Budapestrôl szóló tudás központjává tenni? (Avagy gyorstalpaló tanfolyam, wikipedista-jelölteknek) andrastorok@chello.hu
