Budapest, 2007. (30. évfolyam)

10. szám október - Hadnagy Zoltán: A Bánffy-kastély feltámadása

„Az évek óta hagyományosan augusztus végén tartandó Bonchidai Napok elôtt nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a Transylvania Trust Alapítvány, a Restau­ro Projekt és az ESUA Project a bonchidai Bánffy-kastélyban az Európai regionális építészet – Három kastély (a törcsvári, az erzsébetvárosi Apaffy- és a bonchidai Bánffy-kastély) helyreállítása témakörében végzett munkáról.” Eddig a hír. Öröm ol­vasni, mert ami azt illeti, a bonchidai Bán­ffy-kastélyon van mit megmenteni. Útikalauznak Biró József et hívtam, aki könyvet írt az erdélyi kastélyokról. Ezt itt, Kolozsvártól harminc kilométerre a Bánffyak építették a 15. században, majd az 1750-es évek elején Bánffy Dénes ko ­lozsi fôispán alakította át, már a barokk ízlés jegyében. Az erdélyi Versáliának nevezett, messze földön híresen gazdag épületet 1944-ben a németek felgyújtot­ták és kirabolták. Az orosz csapatok s a helybeli román lakosság befejezte aztán a pusztítást: néhány évvel ezelôttig a puszta falak fogadták csak az arra járó­kat. Az 1990-es évek második felében a magyar és román állam közös elhatáro­zásával megszületett végre a döntés a helyreállításról. A kolozsvári székhelyû Transylvania Trust alapítványt hozott létre nemcsak a kastély megmentésére, hanem mûemlékek helyreállítására ké­pes szakemberek képzésére. Biró szerint az a szûkszavúság, ami az épü­letek külsô dekorációját jellemzi, az egyúttal az Erdélyre jellemzô „tektonikus gondolko ­dás” sajátossága. „...a kevésbeszédûség s a tér és tömegkoncepció világos érvényesülé­se... nemzeti mûvészetünk egyik ismérve” – írja. És azt is, hogy a bonchidai kastélyról le­olvasható Erdély egész mûvészettörténete. A kezdet, amikor Bánffy László vár­építési privilégiumot kap, s a már álló kúriát megerôsíti: „Négy sarokbástyára kimért alapzatán, a gótikus részletek be­olvasztásával építteti fel a tragikus végû Bánffy Dénes (lefejezték) 1650-tôl a kas­télyt mai alakjára... lehet, hogy Serena tervezte Bonchidát, amely kerek bástyá­ival... még Alsórákosra emlékeztet legin­kább, de arányai kellemesebbek, három­szöges záródású, reneszánsz ablakainak ritmusa nyugodtabb”. Bánffy Dénes em ­pátiáját dicséri, hogy bár a francia minta lebegett a szeme elôtt, célját bontás és át­építés nélkül, új szárny hozzátoldásával oldotta meg. Ebben a patkó alakú oldal­szárnyban kapott helyet a messze földön híres ménes istállója. (Idén augusztusban elkészült a boltívek falazása, s bár az ajtó fölül a néhány éve még meglévô relie­fet ellopták, visszanyerte pompás belsô arányait.) Az átépítés 1748-tól 1753-ig folyik. A díszkapu-szerûen kiképzett át­hajtó címerkövét s az attikán végigvonu­ló urnagalériát Nachtigall János faragta, akárcsak „a remek díszekkel elhalmo ­zott” lovarda- és istállókaput. Az átépí ­tés része a park átalakítása is. Ahhoz, hogy igazában megértsük, mi pusztult el Bonchidán (is), szólni kell a be­rendezésérôl is. Az állandó háborúk miatt az erdélyi kastélyok mûvészetét elsôsor­ban az iparmûvészet, fôleg az ötvösség határozta meg. Bethlen Gábor palotájában velencei és flandriai kárpitokról tudósíta­nak az egykorú feljegyzések; az ötvösök mûhelyeibôl több arany- és ezüstkincs, asztali edény és pohár, díszkupa és -po­hár került ki – különösen a 18. századtól kezdve. A fôúri otthonok értékes bútorok­kal, csillárokkal, különleges kandallókkal gazdagodtak. Biró külön emlékezik meg Bonchida enteriôrjeirôl, az ebédlôrôl, a Mária Terézia-szalonról, a kék és sárga szalonokról és persze a hatalmas könyv­tárról, amelynek kötetei „roskadásig ter ­helik az északnyugati bástya antik szob­rokkal ékes könyvtárszobájának polcait”. Biró József, még nem volt negyvenéves, amikor 1945 januárjában apjával együtt a nyilasok lelôtték Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elôtt. Könyve, az Erdélyi kastélyok egy olyan szemtanú szakszerû és hiteles beszámoló­ja, aki a második világháborút követô esz­telen pusztítás elôtt még épségben látta ezeket a fôúri kastélyokat, noha ô is utal rá, hogy a trianoni döntés óta eltelt két év­tized – „többet pusztított el ezek közül a kastélyok közül, mint egész századok.” A Transylvania Trust most – több más erdélyi mûemlékvédôvel együtt – a ma­gyar állam, nemzetközi szakemberek és az Európai Unió támogatásával nem csak az elárvult falak mentésén fáradozik. Bonchidán a kastély revitalizációja mel­lett a nemzetközi épített örökséget hely­reállító szakképzô központ mûködtetése is a feladatuk. ● A Bánffy-kastély feltámadása Hadnagy Zoltán 20 BUDAPEST 2007 október VENDÉGOLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom