Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Hadnagy Zoltán: A Bánffy-kastély feltámadása
„Az évek óta hagyományosan augusztus végén tartandó Bonchidai Napok elôtt nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be a Transylvania Trust Alapítvány, a Restauro Projekt és az ESUA Project a bonchidai Bánffy-kastélyban az Európai regionális építészet – Három kastély (a törcsvári, az erzsébetvárosi Apaffy- és a bonchidai Bánffy-kastély) helyreállítása témakörében végzett munkáról.” Eddig a hír. Öröm olvasni, mert ami azt illeti, a bonchidai Bánffy-kastélyon van mit megmenteni. Útikalauznak Biró József et hívtam, aki könyvet írt az erdélyi kastélyokról. Ezt itt, Kolozsvártól harminc kilométerre a Bánffyak építették a 15. században, majd az 1750-es évek elején Bánffy Dénes ko lozsi fôispán alakította át, már a barokk ízlés jegyében. Az erdélyi Versáliának nevezett, messze földön híresen gazdag épületet 1944-ben a németek felgyújtották és kirabolták. Az orosz csapatok s a helybeli román lakosság befejezte aztán a pusztítást: néhány évvel ezelôttig a puszta falak fogadták csak az arra járókat. Az 1990-es évek második felében a magyar és román állam közös elhatározásával megszületett végre a döntés a helyreállításról. A kolozsvári székhelyû Transylvania Trust alapítványt hozott létre nemcsak a kastély megmentésére, hanem mûemlékek helyreállítására képes szakemberek képzésére. Biró szerint az a szûkszavúság, ami az épületek külsô dekorációját jellemzi, az egyúttal az Erdélyre jellemzô „tektonikus gondolko dás” sajátossága. „...a kevésbeszédûség s a tér és tömegkoncepció világos érvényesülése... nemzeti mûvészetünk egyik ismérve” – írja. És azt is, hogy a bonchidai kastélyról leolvasható Erdély egész mûvészettörténete. A kezdet, amikor Bánffy László várépítési privilégiumot kap, s a már álló kúriát megerôsíti: „Négy sarokbástyára kimért alapzatán, a gótikus részletek beolvasztásával építteti fel a tragikus végû Bánffy Dénes (lefejezték) 1650-tôl a kastélyt mai alakjára... lehet, hogy Serena tervezte Bonchidát, amely kerek bástyáival... még Alsórákosra emlékeztet leginkább, de arányai kellemesebbek, háromszöges záródású, reneszánsz ablakainak ritmusa nyugodtabb”. Bánffy Dénes em pátiáját dicséri, hogy bár a francia minta lebegett a szeme elôtt, célját bontás és átépítés nélkül, új szárny hozzátoldásával oldotta meg. Ebben a patkó alakú oldalszárnyban kapott helyet a messze földön híres ménes istállója. (Idén augusztusban elkészült a boltívek falazása, s bár az ajtó fölül a néhány éve még meglévô reliefet ellopták, visszanyerte pompás belsô arányait.) Az átépítés 1748-tól 1753-ig folyik. A díszkapu-szerûen kiképzett áthajtó címerkövét s az attikán végigvonuló urnagalériát Nachtigall János faragta, akárcsak „a remek díszekkel elhalmo zott” lovarda- és istállókaput. Az átépí tés része a park átalakítása is. Ahhoz, hogy igazában megértsük, mi pusztult el Bonchidán (is), szólni kell a berendezésérôl is. Az állandó háborúk miatt az erdélyi kastélyok mûvészetét elsôsorban az iparmûvészet, fôleg az ötvösség határozta meg. Bethlen Gábor palotájában velencei és flandriai kárpitokról tudósítanak az egykorú feljegyzések; az ötvösök mûhelyeibôl több arany- és ezüstkincs, asztali edény és pohár, díszkupa és -pohár került ki – különösen a 18. századtól kezdve. A fôúri otthonok értékes bútorokkal, csillárokkal, különleges kandallókkal gazdagodtak. Biró külön emlékezik meg Bonchida enteriôrjeirôl, az ebédlôrôl, a Mária Terézia-szalonról, a kék és sárga szalonokról és persze a hatalmas könyvtárról, amelynek kötetei „roskadásig ter helik az északnyugati bástya antik szobrokkal ékes könyvtárszobájának polcait”. Biró József, még nem volt negyvenéves, amikor 1945 januárjában apjával együtt a nyilasok lelôtték Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia épülete elôtt. Könyve, az Erdélyi kastélyok egy olyan szemtanú szakszerû és hiteles beszámolója, aki a második világháborút követô esztelen pusztítás elôtt még épségben látta ezeket a fôúri kastélyokat, noha ô is utal rá, hogy a trianoni döntés óta eltelt két évtized – „többet pusztított el ezek közül a kastélyok közül, mint egész századok.” A Transylvania Trust most – több más erdélyi mûemlékvédôvel együtt – a magyar állam, nemzetközi szakemberek és az Európai Unió támogatásával nem csak az elárvult falak mentésén fáradozik. Bonchidán a kastély revitalizációja mellett a nemzetközi épített örökséget helyreállító szakképzô központ mûködtetése is a feladatuk. ● A Bánffy-kastély feltámadása Hadnagy Zoltán 20 BUDAPEST 2007 október VENDÉGOLDAL
