Budapest, 2007. (30. évfolyam)
9. szám szeptember - Sándor P. Tibor: "Aus deutschem Herzen ein ungarisches Éljen!"
volt, a József (nádor) téri legendás Blumenstöckl (Virágbokor) sörözôbe bejegyzett székhellyel. A „Narrenabend”, azaz „bolondestély” pedig szülôföldjük hagyományai szerint megünnepelt farsangi mulatságuk. Kezdetben spontán maszkabálok, ekkoriban azonban már gondosan megszervezett „mûvészi estélyek”, melyeket mindig egy-egy vezérmotívumnak rendeltek alá. 1884-ben egy római császárkori diadalünnep mellett döntöttek. A kerettörténetet az elôkészítô bizottság egy terjedelmes episztolában fogalmazta meg, melyet az aquincumi vízvezetéki felügyelôhöz, a beszédes nevû Spurius Filatorius Mamlashoz címeztek. E verses forgatókönyv alapján a triumfáló menet a Vigadó kisebbik termében berendezett, és a tekintélyes építési vállalkozó tagtárs, Neuschlosz Marcellról elnevezett „Circus Marcellibe” vonult. Ott a papság egy méretes áldozati disznó vérét ontotta – mely közelebbrôl inkább vörösbornak látszott. A sertést felnyitva az augurok és haruspexek örömrivalgásban törtek ki, mert a legjobb ómen tárult a szemük elé: a kolbászok már készen sorakoztak (a ropogósra sült) állat bensôjében. Ezután a cézár (Ju lius Gulden Ganz-gyári vezetô mérnök) hitvese és annak bájos kísérete „szemet gyönyörködtetô, mámorító” körtáncot lejtett. Majd villámok és mennydörgés kíséretében feltárult a szentély, ahol villódzó fények között tûntek elô az istennôk és istenek élôszobrai. Volt még gladiátorjáték, állathecc, és megérkezett a legyôzött népek menete is. Köztük a leigázott germánok, akiket Klösz György vezetett. A nagylelkû rómaiak végül megkegyelmeztek nekik, akárcsak a levert zsidó felkelôk maradékainak. Mi több, vendégül is látták ôket a hajnalig tartó vigasságon, ahol bôségesen fogyott a „borostyánkô-arany színû árpanektárból”, ami „Bieraductus”on, vagyis „sörvezetéken” érkezett. Feltehetôen a szintén egyleti tag Haggenma cher Henrik kôbányai sörgyárából. A balgaság bölcsességének jegyében lezajlott, énekszóval, tánccal kísért karneválok számos pajkos tréfára adtak alkalmat. 1875-ben például a tudománynak szentelték a farsangot, a kutatás egzotikus népekre irányult, különösen a „madagaszkári amazonokat” vette górcsô alá az úgynevezett „Vénusz-átjáró-megfigyelô-bizottság”. Mindez olykor talán mértéken felüli felfordulással is járhatott, mert 1894-ben a Vigadó vezetôsége megtiltotta, hogy zöld növényeken kívül mással is díszítsék a kibérelt termet. Erre is volt mentôötletük: valóságos erdôt telepítettek cserepes növényekbôl, mely elôtt olyan hiteles schwarzwaldi esküvôi életképet formáltak, hogy Mertens fotog ráfus errôl készült díjnyertes fényképe még az Über Land und Meer címû neves stuttgarti lapban is megjelent – igaz, ott már „Svábhegyi parasztlakodalom” címen. Klösz György, amíg korához illett az ilyesmi, a bolondozások egyik motorja volt. Az egyleti krónikában 1893-ig találkozhatunk a nevével, hol egy féktelenkedô diákegyleti csoport, hol egy bizonyos „délkeletnémet-pannóniai-dunai védszövetség” hangadójaként, máskor pedig Wallenstein hadvezér szerepében. A Narrenabendeken kívül az Eintrachttagok felolvasásokat, dalesteket hallgattak meg, kirándultak vidékre és persze áldoztak a jótékonyság oltárán is. Találkozóhelyeik a már említett „Blumenstökli” mellett a pesti és a budai Lövölde, a felsôvízivárosi zum Helm (a Sisakhoz címzett) vendéglô, olykor a Royal szálló vagy a VIVII. Kerületi Polgári Kör termei voltak. Az Eintracht 1863-ban alakult, amikor még komorabb idôk jártak. A tagság kezdetben fôképp azon szakértelmiségiek közül került ki, akiket még az abszolutizmus éveiben csírázó, s majd a kiegyezés után kibontakozó gazdasági fellendülés, a Gründerzeit lehetôségei csábítottak Pest-Budára. Számukra a magyar fôváros az otthoninál gyorsabb elôrejutás ígéretét jelentette, ôk pedig a magukkal hozott tudás révén a fejletlenebb régióban nélkülözhetetlen „technológiai transzfert”. Nyelvi nehézségekkel a német dominanciájú testvérvárosokban nem kellett megküzdeniük, elsôsorban szokásaik, kultúrájuk közös megélésére kerestek alkalmat. No és politikai nézeteik kicserélésére. Egyesü-20 BUDAPEST 2007 szeptember Szereplôk a germán csoportból Az 1884-es Narrenabend germán csoportja forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény
