Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Berndt Mihály, Molnár Zsolt: Megkezdődött a kedvezőtlen zajhelyzet kezelése
A zajszint mértékegysége, a decibel (dB) logaritmikus mértékegység. Ebbôl következik például közlekedési eredetû zajforrás esetében, hogy amennyiben a forgalmat változatlan feltételek mellett megfelezik, ez 3 dB csökkenést eredményez; illetve két ugyanolyan zajforrás együttes zaja (közlekedés esetén pl. forgalomduplázódás) általában 3 dB-lel nagyobb, mint egy ugyanilyen zajforrásé. Egy csöndes könyvtárban 20-30 dB körüli a „zajszint”, a beszélgetésé 50-60 dB, a diszkó zaja 95-100 dB körüli érték. Mitôl „stratégiai” az elkészült zajtérkép? Fontos leszögezni, hogy nem a tényleges, minden elképzelhetô forrás hatását tartalmazó zajhelyzet átfogó ábrázolásáról van szó: a stratégiai zajtérkép csak a jelentôsebb zajforrásokat veszi figyelembe. Az egyes fôbb zajforrás-csoportokat – közúti, vasúti, légi közlekedés, üzemi zajforrások – külön-külön kell megjeleníteni, a stratégiai zajtérkép ezért önmagában nem alkalmas helyi pontos zajhelyzetek bemutatására. A térképeken megjelenített indikátorokat, jelzésértékeket (Lden és L éjjel ), a stratégiai zajtérképezés jellegét és célját figyelembe véve állapították meg. Fontos tudni róluk, hogy mind mûszaki tartalmukban, mind megítélési/vonatkoztatási idejükben eltérnek azoktól a mutatóktól, melyeket az eddigi hatósági eljárásban kizárólagosan alkalmaztak hazánkban is (L nappal és Léjszaka ). A jogszabályban ezen indikátorokra elôírt ún. „küszöbértékek” a zajterhelési határértékektôl is eltérnek. A stratégiai térképek szerves része Magyarországon a konfliktustérkép, amely a küszöbértékekhez viszonyított túllépés mértékét hivatott bemutatni, mind az egész napi, mind pedig az éjszakai idôszakra. Nagyobb összefüggô területre vonatkozó, térségi problémákat kezel A térképeken megjelenített értékek minden esetben a jogszabályok szerinti számítási módszerrel meghatározott mennyiségek – nem mért értékek. A „stratégiai zajtérképek” készítése nemcsak térképeket jelent, hanem magába foglalja az érintettség táblázatos formában való megadását is. E táblázatok tartalmazzák a különbözô mértékû zajterheléssel érintettek számát (a maximális zajterhelésû homlokzatokhoz tartozó lakásokban élô emberek száma, amit KSH adatok alapján becsültek meg, illetve iskolák és kórházak). Célja az egy éven belül elkészítendô intézkedési terv megalapozása, a meglevô konfliktushelyzetek rögzítése. A stratégiai zajtérképeken bemutatott adatok alapján nem indítható „hagyományos” hatósági eljárás. A zajszámítás alapjául szolgáló alapadatok a vonatkozó jogszabályok szerint nem lehetnek régebbiek, mint három év. Budapest és vonzáskörzetének zajterhelési térképei a 2006. évi helyzetet tükrözik. Tehát a stratégiai zajtérkép önmagában is használható – stratégiai jellegû/szintû zajcsökketések tervezéséhez, várható hatás bemutatásához; – jelentôs (stratégiai szintû) beavatkozások zajhatásának globális vizsgálatához (pl. M0, metró és egyéb közlekedés, kormányzati negyed stb.). 4 BUDAPEST 2007 augusztus 60 50 40 30 20 10 0 >55>60>65>70 Lakossági érintettség a teljes agglomerációban (%) >75 Közút Vasút 60 50 40 30 20 10 0 >50>55>60>65 Lakossági érintettség a teljes agglomerációban (%) >70 Közút Vasút Érintettségi diagram: egész napi zajterhelés – Lden Érintettségi diagram: éjszakai zajterhelés – Léjjel
