Budapest, 2007. (30. évfolyam)
5. szám május - Kálmán Attila: Pillanatvízhevítő - percenkint öt liter szolgáltatással
Az élet újraindulásával aztán ismét fontossá vált a népszerûsítés, ezt szolgálta, hogy a társaság hatékonyan mûködött a háztartási iskolákban, játékos, szórakoztató formában mutatva be a készülékek elônyeit, használatát. Rendkívül látogatottak voltak ezek a programok is, s bár leginkább a fôvárosi háziasszonyoknak szóltak, férfiak, fiatal lányok és iskolás csoportok is szép számmal keresték fel ôket. A fogyasztótoborzás 1925-tôl vett igazán újra lendületet: nagy siker volt az 1926-ban Gázhét elnevezéssel megtartott rendezvény. Késôbb, az Aranykéz utcai iroda megszûnése után egy ideig a Magyar Királyi Technológiai Intézetben tartották a propaganda-elôadásokat, majd a társaság 1929-tôl a Károlyi Palota nagytermét bérelte ki erre a célra, átmenetileg ez lett a bemutatók és fôzôversenyek színhelye is. Már ez idô alatt, az 1927-ben megnyílt, s 1933-ig mûködött Rákóczi úti Központi Városi Iroda létrehozásakor megfogalmazódott egy állandó bemutatóterem igénye. Végül ez lett a Vilmos császár úti helyszín. A gázmûvek itt egy teljes emeletet bérelt mintaterme s tankonyhája számára. A legkülönfélébb programokat kínáló helyiségegyüttes 1928-tól egészen 1995-ig, az Andrássy úti terem megnyitásáig mûködött. Az elsô években, a nagy gazdasági világválság idején megint csak a takarékosság játszotta a fôszerepet. A fôzôtanfolyamok számára berendezett mintakonyhában olyan fôzôversenyeket hirdettek, melyeken nemcsak a gázfelhasználás módja, hanem a mennyisége is számított. A leginkább lányokból, háziasszonyokból verbuválódott versenyzôk teljesítményét a tûzhelyekre szerelt órákkal mérték. A gazdasági válság elmúltával aztán újra a fogyasztás növelése lett a cél, nemcsak új vevôk megnyerésével, hanem a régiek megtartásával. Az értékesítés elôsegítésében a bemutatóterem és a fogyasztói irodák játszották az egyik fôszerepet, ám mellettük a presztízsnövelést szolgálta, hogy a gázmûvek állandó standdal, többnyire önálló pavilonnal vett részt a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az Erzsébetvárosi Takarékpénztár Lajta Béla által tervezett reprezentatív épületében mûködött Rákóczi úti iroda is hatalmas népszerûségnek örvendett, az ügyfélforgalom hamar és rendkívüli növekedésnek indult, olykor a napi ezer látogatót is meghaladta. Hogy nincs új a nap alatt, azt eleink „ténykedése” jól bizonyítja: a Központi Városi Irodában ugyan nem volt fôzôverseny és -tanfolyam, de már ott megteremtették azt a lehetôséget, hogy a vásárlók ne csak készpénzért, hanem részletre, tartós bérletre, illetve klasszikus lízinglehetôséggel is hozzájuthassanak a berendezésekhez. Csak ízelítôül a lehetôségekbôl: „Vásá roljon gázkészüléket 60 havi részletfizetésre”. E szerint például egy háromégôs, sü tôvel felszerelt zománcozott tûzhelyet már 18 pengôs elôleggel, havi három pengôs részletre haza lehetett vinni. „Pillanatvíz hevítô – percenkint 5 liter melegvíz-szolgáltatással” elôleg nélkül havi két pengôért, ugyanez zománcköpenyes borítással havi 2,40-ért volt megvásárolható. Tíz és 15 literes nagyvízmelegítôbôl is bôséges volt a kínálat, ezeket elôleg nélkül havi 3,20-tól 5,30-ig kínálták a fôvárosiaknak. Gázmosóüst is kapható volt „Bérházak mosókonyhái számára (háztulajdonosoknak külön kedvezmények)” – havi hét pengôért, a gázhûtôszekrényt pedig 72 hónapra adták, hat és félpengôs részletre. „A korszerû nagyvárosi háztartás melegszükségletét jól, gyorsan és olcsón láthatja el a bérleti gázkészülékkel” – így hát egy háromégôs, egysütôs tûzhelyet már havi egy pengôért bérelni lehetett, vasalókészletet 24, pillanatvízhevítôt 60, fürdôszobai gázfûtôkályhát pedig 40 fillérért. A 15 literes nagyvízmelegítôt 1,50-ért vihette a boldog, világra nyitott polgár, akit afelôl is megnyugtattak, hogy „a készülékek felszere lése darabonkint mindössze 1 pengôbe kerül”. 26 BUDAPEST 2007 május
