Budapest, 2007. (30. évfolyam)
5. szám május - Rokob Tibor: Vaktáblák a Mexikói úton
23 BUDAPEST 2007 május csak négyre került, kizárólag anyagi okai voltak. (A pénzhiány magyarázza azt is, hogy a Galambos Jenô díszmûkovács keze munkáját dicsérô, gyönyörû kerítés aljzatát is csupán a Thököly út felé esô kocsibejáróig sikerült felújítani.) A négy bizony nem tizennégy! De még most sem reménytelen kideríteni, pontosan milyen szövegek szerepeltek ezeken a különös, a városban egyedülálló, csak részben építészeti díszítôelemeken. Nagy szerencsével sikerült hiteles tanút találnom a ma 73 éves, kolozsvári születésû dr. Bodor Ödön jogászdoktor személyében, aki vak diákként 1941 és ’45 között a Wechselmann Intézetben tanult, késôbb pedig még évekig lakott is az épületben. Sajnos visszaemlékezni csupán egyetlen további tábla szövegére, Vörösmarty Szegény aszszony könyve címû versének egy részletére tud. Újabb adat a Kiss József re vonatkozó, akit a Mûvészet címû folyóirat 1913. augusztusi száma a táblákon szereplô költemények egyik szerzôjeként említ. Azért említem ezt a két (részbeni) megfejtést itt külön is, s mintegy elöljáróban, mert hitelesítik az igazi felfedezés adatszerûségét: elôkerült a néhány éve elhunyt református hitoktató, Jakab Miklós naplója, s benne egy 1962-ben kelt részlet, amelyben a vakok és siketek sorsával sokat foglalkozó lelkész nemcsak leírta, de le is rajzolta, hogy melyik szöveg hol, melyik táblán olvasható. Ez a lista tíz tételes (a rajzon is csak tizenkét tábla szerepel, kettôt már negyvenöt évvel ezelôtt sem lehetett elolvasni, további kettôt pedig lejegyzôjük valamiért figyelmen kívül hagyott), de az elôzmények ismeretében felfedezés értékû, s alkalmat nyújt arra, hogy ha sor kerülhet majd újabb rekonstrukcióra, e különös jelek nagyobbik részét eredeti minôségben állíthassák majd helyre. Jakab Miklós naplója szerint az alábbi versek jelentek meg a Lajta-ház kerítésének tíz tábláján: versformában, de nagybetûjelek nélkül, központozottan, a már akkor is rozsdamarta, szétrongyolódott felületeken (Az 1. zsoltár esetében, az elôzmény ismerete nélkül rekonstruált szövegrészlet megfejtését is közreadjuk, kurzív betûkkel.) I. Zsoltár (1962) „Tanácsára sohsem hallgat; Meg nem áll a rögzött útján, Gúnyra nem nyit soha ajkat; Hanem az Úr igéjében Vagyon néki minden kedve, Ô szent tanán, akaratán Elmélkedik reggel estve.” I. Zsoltár (2007) „aki nem jár hitetlenek tanácsán és meg nem áll a bûnösök útán a csúfolódóknak nem ül ô székébe de gyönyörködik az úr törvényében és ama gondja mind éjjel nappal ez ily ember nagy boldog bizonnyal” II. Báró Eötvös József: Végrendelet „Ha majdan átfutottam Göröngyös útamat, S hová fáradtan érek, A sír nyugalmat ad; Márvány szobor helyébe Ha fenmarad nevem, Eszméim gyôzedelme Legyen emlékjelem.” III. Arany János: Fiamnak „Mert szegénynek drága kincs a hit, Tûrni és remélni megtanít; S néki, míg a sír rá nem lehel, Mindig tûrni és remélni kell.” IV. Kölcsey Ferenc: Himnusz „Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bôséggel, Nyújts feléje védô kart, Ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, Hozz rá víg esztendôt, Megbünhödte már e nép A múltat s jövendôt” V. Rákóczi-Bercsényi emlékezete „Rákóczi Bercsényi Ragyogó vitézek, Napkelet tájiról Fegyverre kelének! És amint felkeltek, fohászuk égbe szált: Segíts meg Istenünk Harcaink hevén át.” VI. Pósa Lajos: Dal a hazáról „Azt dalolja a kis madár A virágos ágon: Legszebb ország Magyarország Ezen a világon, Azt zúgja a Tisza, Duna hömpölygô hulláma: Magyarország a világnak Ékes koronája.” VII. Vörösmarty Mihály: Szózat „Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar, Bölcsôd az ’s majdan sírod is, Melly ápol ’s eltakar.” VIII. Tompa Mihály: Az úr hatalma „Oh nagy felség! Hova tekintsek, Hol nem látom hatalmadat? A porszemben, a fényes napban Te megdicsôíted magad! Az égen, földön mindenütt Nagyságod fényes napja süt. Engedd, mig csak tart életem, Nevedet dicsôítenem!” IX. Petôfi Sándor: Honfidal „Tied vagyok, tied hazám, E szív, e lélek; Kit szeretnék, ha tégedet Nem szeretnélek? Szentegyház keblem belseje, Oltára képed; Te állj, s ha kell, e templomot Ledöntöm érted.” X. Reviczky Gyula: Tavaszodik „Tavaszodik már az idô, Beköszönt a napsugár. Lelkem édes gondolatja Fent, a felleg-honba jár. Nem tudom, de olyan édes Még a bánat is nekem, Kék egével, napsugárral A tavasz, ha megjelen.” Kitapogatható már a remény Ha a Kiss József és Vörösmarty verseire vonatkozó adatokat elfogadjuk, már csupán két mû hiányzik ahhoz, hogy lehetôvé váljék a kerítésen szereplô szövegek azonosítása, újrakészítése. A mellékelt elrendezési vázlat is mutatja: eddig mindössze az egyes, a hármas, az ötös, és a nyolcas táblára került szöveg, s csaknem biztos, hogy a Szózatnak a hetes táblára kellett volna kerülnie. Amint Nádas Pál igazgatótól megtudom, jelenleg újra intenzív kutatás zajlik a Lajta-ház körül. Ennek egyik oka az épület 2008-as centenáriumi éve, a másik azonban talán még ennél is fontosabb. A mozgásjavító Gunther Zsolt és Csillag Katalin építészek tervei szerint készülô, teljes rekonstrukció elôtt áll. A fôvárosi keretbôl megvalósuló, több milliárdos projekt második ütemében szerepel a Lajta-ház. Remélhetôleg jut majd pénz a híres-jeles épület kerítésének hiteles felújítására is. Táblástól, szövegestôl. ●
