Budapest, 2007. (30. évfolyam)

3. szám március - Csordás Lajos: Lent voltunk a Hentzi kriptában

Néhány hete engedélyt kaptunk, hogy belépjünk a kiürített bázis területére, s alászálljunk a kriptába. Figyelmeztettek, hogy vigyünk magunkkal gumicsizmát és zseblámpát. Ezért aztán igencsak el­hanyagolt környezetre számítottunk. De kulturált és gondozott sírhelyet találtunk a laktanyaudvar közepén lévô focipálya mellett. Egy díszkerítéssel körbevett, hatszög alakú, lépcsôzetes talapzatot, melynek közepén hatalmas bazaltszikla áll. Heinrich Hentzi és tiszttársai sírja nyílik alatta. Azé a Hentzié, aki a pesti Duna-sor palotáit szétlövette, a budai oldalon pedig a gellérthegyi csillagvizs­gálót vette ágyútûz alá. Az 1848-49-es szabadságharc utáni magyarok szemében oly gyûlölt Hentzi­emléket három évvel a generális halála után állították fel azon a helyen – vagy annak közelében –, ahol a parancs­nok végzetesnek bizonyuló sebesülé-Lent voltunk a Hentzi kriptában szöveg: Csordás Lajos, fotó: Kováts Zsolt A Budavár védelmében 1849 májusában elesett osztrák tábornok, Heinrich Hentzi a Hûvösvölgyi úti egykori hadapródiskola, a mai „3. számú honvédségi objektum” udvarán nyugszik. A létesítményt azonban év végén eladja a honvédelmi minisztérium. Vajon áttelepítik-e innen Hentzi kriptáját? Vagy marad a helyén, s köré épül majd mondjuk egy szép, új lakópark? Egyáltalán, milyen állapotban van ma a síremlék? 18 BUDAPEST 2007 március kivégzett mártírok idézik fel: Batthyány Lajos mauzóleuma, Woroniecki herceg sírja vagy az a közös síremlék, melyen kilenc, részben ekkor, részben késôbb halálra ítélt személy neve olvasható. Az 1909-ben felavatott Kossuth-mau­zóleum tervezésekor vetôdött fel elô­ször, hogy körülötte 1848-as parcellákat alakítsanak ki. Ha nem is a tervezett reprezentatív formában, de a Német­völgyi temetô felszámolásakor ez meg­valósult. A Budáról áthelyezett hon­védsírok a Kossuth-mauzóleum mellett kialakított, 31/2. számú díszparcellába kerültek. Négy 1849-es halottat talá­lunk köztük. Hárman eredetileg a Tabá­ni temetôben nyugodtak, mind május 21-én, Budavár bevétele napján estek el: Jezertsek Lukács honvéd, Ghyczy Ist ­ván százados, valamint az ôrnagyként, zászlóalja élén hôsi halált halt, morva­országi születésû, olasz eredetû Alois Burdina von Löwenkampf. A negyedik sír, Schittenhelm Ede hon ­védtüzéré nem a Tabánból, hanem köz­területrôl, a Rózsadombról került ide. Ô még a Buda ostromát megelôzô kisebb harcokban esett el május 8-án. Akárcsak a Kovács J. sírját, az övét is 1904-ben ál­líttatta fel a lövészegylet, a Bimbó út és az Alvinci út találkozásánál. A hetvenes években azonban, talán szintén terület­rendezés okán, áthelyezték a Kerepesi úti temetôbe. Az 1891-ben megnyitott Kozma utcai izraelita temetôben is áll egy 1848-as emlékmû, szintén áthelyezett hamvak felett. A sírfelirat általában emlékezik a szabadságharcban részt vett zsidó val­lású honvédekre, de valószínû, hogy 1849-ben, a budai ostrom során, illet­ve honvédkórházban meghalt katonák nyugszanak itt. Nevüket nem ismerjük, közös sírjuk egykor a Lehel utcai iz­raelita temetôben volt. A Kozma utcai temetôbe 1912-ben helyezték át, ekkor készült az emlékmû, a zseniális Lajta Béla tervei alapján. Budán pedig, ha sír egyre kevesebb is, de a Zala György alkotta, 1893-ban felavatott Dísz téri emlékmû máig hir­deti a Várat megvívó honvédsereg di­csôségét. ● A Lajta-emlékkô, Kozma utca forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény

Next

/
Oldalképek
Tartalom