Budapest, 2006. (29. évfolyam)
12. szám december - Buza Péter: Csillag(ász)lesen a vén Budán
509 BUDAPEST tevékenységével kapcsolati>an róla tudható. (M( j g olyasmit is, aminek semmi köze a csillagászathoz: nála szolgált annak idején vonzó lányka korában bizonyos Csermanek Borbála, s mivel az uraságról a maga korában köztudott voll, hogy behatóan érdeklődik a szebbik nem iránt, függetlenül a kiszemeli partner társadalmi állásától, többször gyanúba keverték a derék urat, hogy ő volt a később Kádár Jánoskénl történelmi főszereplővé váll. akkor még csak zabigyereknek a vérszerinti édesapja. Rosszindulatú tévedés.) Igen, ez a kél részben előadott história (a januári számban következik majd a folytatás) ill arról szól, hogy a fotóra lókuszáló kiváncsiság nyomvonalán haladva mindjárt kél olyan kutatót, egy amatőr és egv profivá lett csillagász! is felfedeztem Dudán, illetve Pesten. akikről semmit vagy csak nagyon kev eset tud a szak történetírás. Ráadásul családjuk sem érdektelen: szép rajzolatát mutatja egyik is. másik is annak az időben bő száz évet átfogó korszaknak, amelynek során kialakult Budapest polgársága, példaszerű összefüggéseket leplezve le és árulva el arról, mi is történt ill ezért vagy éppen ennek ellenére a minket a legközelebbről érintő magán-, s ugyanakkor köztörténelemben. Bámulni az eget... A különös tetőrészletet mutató fotográfia, a nagyméretű papírkép — ahogy említettem — a Weinwurm műhelyben készült: „Weinwurm Testvérek" a fényképészt azonosító felirata. Az 1880-as évek végére különválnak a „Testvérek" — Weinwurm Antal és Ferenc —, amiből egyenesen következik, hogy a panorámafelvétel 1890 előtt készült. Ezt megerősíti az a körülmény is, hogy a budai Dunapari fő utcai házsorában a képen méretes foghíj tátong, ezen az tires lelken csak 1890-re épül fel majd az Fmmer-palota. Ha a terepen próbáljuk azonosítani, hol is állt annak idején a testvérek állványra támasztott masinája — bár a fák azóta erősen benőtték a Várhegy keleti oldalát, s így meglehetősen nehéz megtalálni ugyanazt a nézőpontot — kél távoli s két nagyon is közeli vagy közelinek látszó részletet választhatunk ki tájékozódási sarokpontként. A bal szélről a sorban lefelé haladva a negyedik háztető — annak éppen csak bevillanó csücske és oromdísze — a kapucinusok Corvin téri zárdája, a kép jobb alsó szeglete pedig a felfelé kapaszkodó, ma Hunyadi útnak nevezett vári szerpentinnek az a része, ahol kanyarulatának alsó és felső szakasza a legközelebb keiül egymáshoz. Ez pedig a Donáti utca azon szakaszának a közepével van egyvonalban, amelyet a Szeder lépcső és az utca felső torkolata A Duna pesti partjánál balról a mai József Atlila utca torkolata és a klaszszicista palolasor elemei, a jobb szélen a Szerb-templom kellős tornya kínál a léptékben további azonosítható pontokat. Ha ezeket a/, információkat összevetjük a mai látvánnyal, kétségbevonhatatlanul kiderül, hogy Antal, Ferenc (vagv a segéd úr) a régi Halászbástyán álll meg fényképezni annak idején, közvetlenül a lába alatt a Hunyadi út és a Donáti utca páros oldalának házai látszanak erős felülnézetből, s így már a minket a legjobban érintő épület is egész pontosan azonosítható: ez a sokáig érvényes számozás szerinti Donáti utca 7. A háborúban, az ostrom során rokkant meg, hogy aztán lebontsák majd. áll viszont még udvarszomszédja, a Szalag utca 12. szám alatli régi bérház, amely ezen a telek-kettősön sokkal korábban épült lel. mint az, amelynek tetőzetét különös rajzolattal cifrázza a még eddig nem elemzett részlet. Annak a rendelteléséi kell most már tisztázni. Mi jöhet szóba? Fedett és nyitható napozóterasz? Életszerűtlen. Napfényműterem? A szakértők egybehangzó véleménye szerint az sohasem nézett ki így. Már tudniillik ha volt is feliilvilágítása, másként rendezték el. s más volt az anyaga: szükségképpen állálszó. Ez a „fedő" pedig nem üvegből készüli. Bőrszárító padlásrész? Azoknak a homlokzat alatl nyitottak réseket a kereszlhuzat érdekében, cseppet sem v alószínű. hogy egy ilyen nehéz szerkezetet húztak-tollak. ha esett az eső vagy. máskor, kedvezel! a száradás folyamatának az időjárás. Csillagv izsgáló! Bartha Lajos, az égi jelenetek kutaláslörlénetének tanulmányozásában a ma élő legnagyobb szaktekintélyek egvike. határozottan állítja, kérésemre írásba is adja: ..az el gördíthető tető-szelet ... lehel egy megfigyelő terasz Jedője . Tőle tudom azt is, hogy az 1870-es, 1880-as évek az amatőr csillagászati érdeklődés divatos korszakát jelölik, ekkor tájt az urak számos vidéki — s most kiderül: fővárosi! — ház tetején alakítanak ki kedvtelésből megfigyelőpontokat, ahol a távcsövet felállítják, s liszla éjszakákon kémlelik az egei. tizeket a leshelyeket minden esetben úgy alakítják ki, hogv a tetőrész kinyitható és bezárható legyen fölöttük. A kor szakfolyóirataiban nem egy technikai megoldási is kínálnak ennek a műszaki feladatnak a megoldására, ezek között a Donáti ulcai házéhoz némileg hasonlító változat is bemulattalik. igaz. nem pont ilyen. A miénk egyedi építmény. Budai kuriózum. A fővárosban egyébként a Magyar királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet állítja lel az első „hivatalos" távcsövet, az 1870-es évek elején, a Bécsi kapu tér közelében, egv üres telken. Az első „obszervatórium", azaz egv zsanéron nyitható tetejű fészer
