Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Ráday Mihály: A Matula

31 BUDAPEST A Matula Ráday M ihály „Szombaton délelőtt ünnepélyesen felavatták a Mátyás-templom restaurált tornyát, és a mise keretében megáldott építési okmányt elhelyezték a torony legfelső gombjában, régi tradíció szerint, a forgalomban lévő ezüstpénzek egy-egy darabjával együtt. Aztán a toronygomb nyílását betömték." A barna nyomású újságoldal képén jól látszik az a henger, amit a három ember emelte toronygomb alá becsúsztat egy dai Ifjúsági Házban nyitottak kamaraszínpadot Csurka István Nagytakarítás című darabjával. Mire huszonöt éves lett a József Attila Színház, elmondhatták: 146 bemutatójukból minden harmadik magyar darab volt. 1982-ben új direktort neveztek ki az intézmény élére: a színészszakszervezel főtitkárát. Szabó Ervint. A főrendező Iglódi István lett. Az új vezetőpáros a míífaji sokszínűséget tartotta szem előtt, és a „kimegyünk a József Attila Színházija" beidegződést „elmegyünkre" akarta váltani. A direkció eleinte nem aratott osztatlan sikert a színészek, de a nézők körében sem. Igaz, Bodrogi Gyula és kállay Ilona nem miattuk távozott, hanem azért, mert Bodrogi a Vidám Színpad igazgatója lett. Abban az időszakban került a színházhoz — többek mellett - Káldy Nóra, Martin Márta, Fehér Anna, Pápai Erika, Kocsis Judit, Andorai Péter. Állandó vendégként játszott színpadán Törőcsik Mari, Gobhi Hilda, Tordai Teri, A nyolcvanas évek közepén újabb négyévnyi bizalmat kapott aSzabó-Iglódi páros, a színház látogatottsága nőtt. 1990-ben a nyíregyházi színház direktora, Léner Péter és Schwajda György író vetélkedett a direktori székért. (Pályázott Szabó Ervin is, de a nagy játsz-Kállai István: Az igazság házhoz jön (1961). A főszerepekben Kállay Ilona és Ráday Imre mából már kimaradt.) Schwajdát Garas Dezső és Törőcsik Mari biztatta, de a József Attilások nagy része Lénert támogatta. Az új igazgató az intézmény negyvenedik évfordulóján azt nyilatkozta: ez a Pesthez legközelebbi vidéki színház. Léner egyébként elhívta Nyíregyházáról a nem kimondottan hagyományos előadásain')! ismert Gaál Erzsébetet is. A rendezőnő halála után róla nevezték el az időközben a színház pincéjébe költözött stúdiót. A kilencvenes évek elején váll divatossá a József Attilában a drámaírói verseny. A három író aznapi újsághírből készített instant-drámát, amelyet még aznap bemutatott a társulat. 1996-ban A miniszter félrelép című komédia lelt kasszát ostromló, tomboló bulvársiker — Koltai Róberttel és Kern Andrással a főszerepekben. De — más műfajban, 2003-ban — szenzációszámba ment az is, amikor Darvas Iván a Sorstalanságot olvasta fel a pódiumon. Még azelőtt tűzték műsorra, hogy 2002-ben Kertész Imre Nobel-díjat kapott volna. Az igazgatói kálvária az 1999-es pályázatkor folytatódott, mikor az első sikertelensége miatt másodszor is megpályáztatták a vezetői posztol. A rendező Puskás Tamás maradt alul. A 2002-ben kht-vá alakult teátrumot ma is Léner Péter vezeti, aki szeptember elején, a jubileumi év alkalmából a színház társulata által alapított Örökös tagcímmel tüntette ki Bakó Mártái, Bánffy GyörgyöI, Benedek Árpádot, Bodrogi Gyulát, Galambos Erzsébetéi, Örkényi Évát, Sztankay Istvánt, Turgonyi Pált, Voith Ágit.