Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Ongjerth Richárd: Idegenek jönnek, mennek...

BUDAPEST 3 munkát kereső egzisztenciális „menekültjei" számára leszünk immár vonzó célpont, ugyanakkor az európai gazdasági térbe való beilleszkedés is egyre több külföldi hosszabb-rövidebb ideig tartó ittlétét eredményezi. Es ez a tendencia várhatóan erősödni log. Közben pedig dinamikusan növekszik a turizmus, egyre több helyen, egyre gyakrabban hallani idegen szót Budapesten. Mindez együttesen teremtette meg a kutatás alapját és ébresztette fel a Studio Metropolitana Kht. illetve a Double Decker Kft. szakembereinek kutatói kíváncsiságát, s 2005 második felében elkészüli a felmérés, amely — tekintettel a nyugat-európai nagyvárosokban már lezajlott folyamatokra is — ana kereste a választ, hogyan ítélik meg a budapestiek az ide érkező turistákat, illetve az itt élő külföldieket. Szeretjük a turistákat A budapestiek nagyobbrészt nyitottak, barátságosak a külföldiekkel, akár turistaként, akár itt élőként találkoznak velük. Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy - pragmatikus gondolkodást tükrözve — a rendszerint néhány napig itt tartózkodó turistákkal szemben kevesebb előítélet vagy félelem, illetve elvárás tapasztalható, mint a hosszabb ideig itt élőkkel vagy a letelepülőkkel szemben. A külföldiekről — mint oly sok más esetben is — nagyon sok különféle klisé rajzolódik ki a városiak gondolkodásában, különösen akkor, ha kevés a személyes tapasztalatuk. A véleményformálásban központi szerepe van a médiának: a tévében látott, újságokban olvasott hírek lényeges mértékben formálják az emberek megítélését a külföldiekről, az egyes nemzetekről is. Összességében véve a budapestiek általában igen pozitívan értékelik magát a turizmust, örülnek, hogy sokan látogatnak a városba, a túlnyomó többség egyetért azzal az állítással, hogy az idegenforgalmat ösztönözni, támogatni kell, hiszen jelentős bevételt hozhat. Ezt a véleményt egyébként főleg a külföldiekkel rendszerint kevesebb kapcsolatot ápoló, idegen nyelveket alig beszélő idősebbek osztják. A fiatalabbak némileg szkeptikusabbak. A fővárosiak mintegy fele bocsátkozik szívesen beszélgetésbe turistákkal, elsősorban persze azok, akik értenek valamilyen idegen nyelven, azaz az átlagosnál magasabban képzettek, és a megkérdezetteknek mindössze a negyede válaszolta azt, hogy nem szívesen áll szóba velük. Ez az eredmény egyébként egybevág az itt élő külföldiek körében korábban elvégzett kutatás azon megállapításával, amely szerint ők a magyarokat — ha a nyelvi nehézségeken sikerül felülemelkedni - általában nyitott, barátságos, segítőkész embereknek tartják. A turistákkal szembeni ellenszenv egyáltalán nem jellemző a budapestiekre, az ilyen típusú állításokkal az egyetértés átlagos szintje egyetlen kérdésben sem érte el a közepest az ötfokú skálán. A legnagyobb egyetértés ilyen téren annál az állításnál mutatkozott -és ez valószínűleg inkább a saját, nem túl rózsás helyzettel való elégedetlenségre, mintsem a turistákkal kapcsolatos ellenszenvre utal —, hogy a fővárosban sok étterem, látványosság csak a külföldiekért van, és azok az itt lakók számára túlságosan drágák. A megkérdezettek mintegy fele értett egyet ezzel, főként az alacsonyabb jövedelmű rétegekből, elsősorban az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik rendszerint csak magyarul beszélnek, de az átlagnál többen nyilatkoztak így az idősebb korosztályhoz tartozók és a nők közül is. A Budapestre érkező turisták viselkedésének megítélése is inkább pozitív, a budapestieknek csak a negyede érteti többé-kevésbé egyet azzal, hogy a turisták olyan viselkedést engednek meg maguknak a magyar fővárosban, amelyet otthon sohasem. Ezzel összefüggő módon a megkérdezettek mintegy ötöde vélte úgy, hogy a városba érkező külföldiek nincsenek tekintettel az itt lakókra, s nem vigyáznak kellőképpen értékeinkre. A válaszadók 15 százaléka szerint hozzánk csak a kispénzű, alacsonyan iskolázott turisták jönnek, a gazdagabb, műveltebb emberek nem Budapestre utaznak. Ugyanennyien voltak azok, akik szerint túl sok látogató érkezik hozzánk, illetve azok is, akik lehetőleg meszsze elkerülik a turisták által leggyakrabban látogatott negyedeket, városi helyszíneket. Érdekes, hogy a legtöbb pozitív hozzáállást tükröző válasz éppúgy az idős korosztály köréből érkezett, mint a legtöbb negatív. Bár az ötszáz fős minta nagysága részletesebb elemzésre nem ad módot, talán feltételezhető, hogy a turistákkal nem gyakran találkozó idősebbek azok, akik inkább a sajtóban megjelenő, általában inkább kedvező híradások alapján rózsásabb képet formálnak, míg a történelmi belső városrészek turistákkal gyakran találkozó, a turizmus létező hátulütőit nap nap után elszenvedő idősebb lakói lehetnek nagyobb számban a negatív válaszlehetőségeket választók között. Szomszédainkra kényesek vagyunk A fővárosban élők inkább befogadók, alapvetően örülnek, hogy ennyi külföldi él a városban, ám ez a lelkesedés — mint korábban utaltunk rá — a turistákkal kapcsolatban mérttől elmarad. Noha a klisék itt is jelentősen befolyásolják a gondolkodást, általában nem ellenzik, hogy külföldiek is éljenek Budapesten, de gyakorlatias követelményeket támasztanának a letelepedők elé. A válaszadók kétharmada elismeri, hogy az itt élő külföldiek színesítik a várost - a turistákkal kapcsolatosan mintegy nyolcvan százalék választotta ezt a választ és közel kétötödük vallott úgy, hogy sokat tesznek hozzá Budapest kulturális életéhez is. Csupán húsz százalékuk véli úgy, hogy túl sok külföldi él itt; ez kissé meghaladja a turisták jelenlétéi kifogásoló 15 százalékot. A kutatás a Budapesten letelepedő, illetve hosszabb ideig itt élő külföldiekkel kapcsolatos megítélést a megkérdezettek közvetlen környezetének tekintetében, a személyes tapasztalatokra alapozva próbálta meg feltárni. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy az egyes országokkal szembeni megítélés nagymértékben összefügg azzal, hogy mennyire ismerjük - vagy véljük ismerni - az adott ország kultúráját, és mennyire tartjuk azt a sajátunkhoz hasonlónak. Ilyen értelemben az ismeretlenség, a bizonytalanság, a látható idegenség döntően negatív tényező, ugyanakkor a bizalom - a megbízhatóság, jólét, a jó közvélekedés, a hasonlónak feltételezett, esetleg és esetenként ismert kultúra — általában a pozitív megítélés alapjának tekinthető. Az eredmények alapján leszögezhető, hogy a budapestiek leginkább a ha-