Budapest, 2006. (29. évfolyam)

2. szám február - Buza Péter: Pest legszebb terén mulandó az állandóság

BUDAPEST 31 Pest legszebb terén mulandó az állandóság LEBONTOTTAK már a szocialistának minősített kultúra vállalatainak székházát: a pesti köznyelv születésétől fogva csak „elizéll palotai-ként emlegette. A tér keleli házsorát is érintik valamelyest az aktuális változások. Bezárták a Luxust, majd újra kinyitották, de hallani ismét: ez még nem a történet vége. Csak az északi fronton ép az állandóság. A déliről meg nincs mit mondani. Az a Deák Ferenc utca páratlan számozású oldala, s nem a Vörösmarty tér. Amelynek most, az aktuális változások apropójából azt a határát - a keletit - vesszük szemügyre, amelyről egyébként feltűnően kevés szó esik a várostörténet irodalmában. A nem éppen szabályos négyszöget rajzoló teresedés a Váci kapu öble, a régi Pest forgalmának ki kötője. Kívül esik a város falain. Nem is Pest egészen a 18. század végéig, amikor majd hozzáfognak felépíteni, szabályozni és rendezni a Lipótvárost. A folyó felőli oldalon a Német Színház terpeszkedik a 19. század első felében. Sokáig kiégeti rom 1848 után, mígnem lebontják, s felépítik a telken a Haas-palotát. Északon az 1860-as évek elején szülelik meg Hild József tervei alapján a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank reprezentatív székháza. Mától viszszaszámolva az éveket, bő évszázada, hogy a Kugler mester cukrászdájának örökségében berendezkedő Gerbeaud a felismerhetetlenségig átépíttette. Szecessziós karakterjegyek uralják azóla és most is az épületet. Néhány lépés még innen, hogy elérjük a Harmincad utca torkolatát és a tér 6. számú házál: Lyka Anasztáz bőrkereskedő szintén Hild Józsefet bízta meg ennek tervezésével, az emeletrá- és teljes átépítéssel, 1844-ben. A beavatkozás természetének pontos leírása a bizonyítéka, amit amúgy is tudunk: a Lyka család otthonát képező épület első változata már jóval korábban megszületett, nagy valószínűséggel az 1800-as évek legelején, amikorra a város elfoglalta ezt a falakon kívül eső, de fontos, befektetésre igencsak alkalmas területet. Görögök keleten A Lykához érve rá is fordultunk immár a keleti házsor járdájára, a térnek arra a határvonalára, ahol nem középületeket emeltek várost fejlesztő, reformszellemű eleink, hanem átengedték a terepet s a telkeket a magánkezdeményezésnek. Ez idő tájt a már legalább két nemzedék