Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Ráday Mihály: Múltidéző séta a régi Vízivárosban

Múltidéző séta a régi Vízivárosban LEJEGYEZTE: Ráday Mihály fotós­helytörténész „akciót". Olyan sokan ajánlották fel a segítségüket, a munkájukat, hogy az első feladatok kiosztásánál — az Andrássy út százharminc épületének megörökítésénél — párokat kellett összehozni a fényképezést és a helytörténeti kutatást, leírások készítését vállaló önkéntesekből. A gyűjtőmunkát kiállítás és egy könyv összeállítása követte. 21 BUDAPEST A részi vevők bői alakult meg aztán 1983 tavaszára a Budapesti Városvédő Egye­sület. Ez, az ..Adalékok a Népköztársa­ság útja történetéhez " voll a további két évtized alatt 13 kötetesre nőtt sorozat el­ső darabja. Az „Adalékok..." egyik kö­tele sem hibátlan munka, de adataik so­kaknak hasznosak, fontos információkat tartalmaznak a házakról, a történetükről, magáról az utcáról, ahol állnak, s arról a korról is, amikor maga a leírás született. E néhányszáz példányban kinyomtatott kötelek régen elfogylak, de némelyikük időnként felbukkan egy-egy antikvárius polcán is. Juricsky Sándor bányamér­nök, aki a Vízivárosban lakik, akkor ke­reseti meg, amikor felfedezeti egy ilyen példányt, történetesen lakóhelyéről, erről a budai városrészről, s úgy érezte, további adatokkal kellene az abban ol­yasba lókat kiegészítenie. — Amikor tavaly a Nemzeti Múzeum kertjében a Múzeumi V ilágnap alkalmá­ból rendezeti kiállításon jártam, az egyik sátorban könyvecskét fedeztem fel a Vízi­városról. Megkerestem benne a lakásom, a Batthyány utca 36. számú házról ké­szüli szövegrészt, és meglepetéssel fe­deztem fel benne a nevemet, mint aki a házunkról adatokat adolt a minket felke­resőkéi embernek. Igen, beszéltem akkor a házunkról, de ha Indiain volna, liog\ az önök megbízására kereslek fel, sokat beszélhettem volna a Víziváros más épü­leteiről is. hiszen itt születtem 1925-ben a Batthyányi utca 59-ben, és emlékszem sok mindenre. Nyolcvan éves elmúltam már, de emlékezetem — nem akarom ma­gam összehasonlítani volt tanárommal. Mező Ferenccel —. jól működik. Amikor az ember meghaladja ezt az életkort, gondolhat arra. hogy azt. amit évtizedek alatt tapasztalt, ne hagyja el­veszni. Hiszen annyi minden elveszeti már. legalább valami maradjon az utó­daink számára, ha érdeklődnek. Elvezeltel olvastam az „Adalékok a Víziváros történetéhez" című kiadvány mindkét kötetét, és főleg a Cenner livé­rek részletes és pontos fel\ ilágosításait a Batthyány utca 26.-ról. (A házról közel húsz oldalon van szó a könyvben! R. M.) En 1945-ben jártam Cennerék IV eme­leli lakásán, félelmetes érzés voll bemen­ni abba a szobába, alatta három emelet hiányzoll. A Linzi lépcső sarkán álló épületet a háború erősen megtépázta. Az ostrom idején a földszinten dolgozott még a pékműhely. Urhanek Rudolf sü­tödéje. Akkor nagyon sokan mentek ké­méiért oda a környékről, de a belövések miatl az utcán nem leheteti hosszú sor­ban várakozni, amíg kisül a kemencé­ben az áru. Kel kellelt menniük az újon­nan érkezőknek a lépcsőházba, sokszor a negyedik emeletre, és lassan haladni lelelé a lépcsőn a sorral egviilt az udva­ron lévő pékség felé. Akkor az volt a szokás, hogy egy kiló lisztért adtak egy kiló kenyeret, igencsak vállozatos volt, amit a sorban állás után megvehettünk. A rozs-, a búza-, a borsó­liszt keveréke nagyon ízlelt. Urhanek Óbudáról, a Kórház utcából helyezte ide a műhelyét, amikor Ferencz József, a régi pékmester innen az. Iskola utcába költö­zött. Neki köszönheti sok környékbeli lakos, hogy nem halt éhen az ostrom ide­jét. A sarokház utcai üzlethelyiségben Rauperl Xavér Ferenc fűszeres holtja mű­ködön. aki a Hattvú utca I L-ben lakott Melanie nevű lányával. A ferdén szemben lévő Batthyány utca 31. szánni épület sarkát lebombáz­ták. A háború után ez. a része azért nem épüli újjá teljesen, meri az új szabályo­zási vonal miatt nem engedlek oda falai. \ ház Kapás utcai oldalán v iszont meg­maradt a lakás, ezért alakult ki a furcsa sarok-kiképzés. A szabályozási vonal akadályozta meg liogv az előbbi, a 3 I. számú házzal szem­ben lévő telken a Batthyány utca 22. alatti új ház nem épülhetett meg a Batt­hyány és Kagyló utca sarkán. A Ball­hvánv utca 19. hátsó frontjából egy há­romszög a la kii területet szintén nem en­gedtek beépíteni az utca vonaláig. Ezért áll ez a két épület lesarkítva, egyelőre parkosítva. Ugyanis a Toldv Ferenc utca és Kagyló lépcső sarkától kiindulva ter­vezték a lejárót a Batthyány utcába, és

Next

/
Oldalképek
Tartalom