Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Krausz Márton: Szívoperáció vár a városra

18 BUDAPEST Budapest belvárosi magjának revitalizá­ciója volt, elsősorban a Belváros közte­rületi rendszerének megújításával, új szórakozóhelyek hálózatának megter­vezésével. E városi szövethez kellett, hogy illeszkedjék a Városháza óriástöm­bje, főként közösségi és kulturális funkciójú térrendszere. Fenti feladatba ágyazottan kellett javaslatot tenni a Városháza mindmáig befejezetlen épület­együttesének kiépítésére. Az érintett tervezési terület nagy­jából a József Attila utca - Kiskorát -Nyáiy Pál utca - Belgrád rakpart-tömböt érintette, ezen belül kitüntetett figye­lemmel a Főpolgármesteri Hivatal épü­letére, az Erzsébet és a Madách térrel. A főváros egyfajta belső, átriumos teret látott volna itt szívesen, ahová becsatla­kozhatnának a környékbeli turistaút­vonalak, és ahol „igényes városi funkci­ók" kaphatnának helyet. A projektet eredetileg a Belvárosra kiírt városrendezési ötletpályázatnak szánta a főváros és a Budapesti Építész Kamara, később azonban ezt összevon­ták a Városháza és az új Városháza tér kialakítására hirdetett építészeti pályá­zattal is. Az eredményről összességében el­mondható, hogy a Belváros városköz­pont i szerepének, rangjának megfelelő „használata" érdekében a térség továb­bi forgalomcsillapítása kell hogy legyen a cél, a gyalogos-, kerékpáros- és tö­megközlekedés elsőbbségének biztosítá­sával, az átmenő forgalom lehetőség szerinti teljes vagy legalább radikális visszaszorítása mellett. A meglévő gyalogoszóna bővítése is szükségesnek látszik. Legalább még egy, a Váci utcával párhuzamos gyalogos vagy csillapított forgalmú utcával, a tör­ténelmi várostengelyt követve (a Kecs­keméti utca — Petőfi Sándor utca — Bécsi utca vonalat javasolják), valamint a meglévő hálózat kiegészítésével: továb­bi, a Dunához levezető, a Duna-partot bekapcsoló „csápokkal". Fontosnak tartják a Duna-part meg­közelítési irányaiban a gyalogos felüle­tek bővítését, a járműforgalom itteni visz­szaszorítása mellett. A belső feltárást te­kintve a hurokutas megoldások támogat­hatók, szemben a zsákszerű változattal. Kamermayer-kísérlet Régi panasza a városlakóknak, hogy mindennapi életük köztereit nélkülük, a „fejük felett" formálják és alakítják a hatóságok és az intézmények. Ezen pró­bált változtatni Budapest első köz­térmegújítási, „tervezői" hétvégéje, a Kammermayer-projekt keretében. A Kammermayer tér Budapest történelmi belvárosában, a Pilvax kávéház és a Vá­rosháza közvetlen közelében található. A projekt hátterében az áll. hogy Ma­gyarországon a közterületek megújítása - közpénz hiányában - gyakran kizáró­lag a helyi lakosság és a lokális gazda­ság szereplőinek összefogásával, finan­szírozásával valósulhat meg. Az utca em­berének feladata ebben az esetben az volt, hogy észrevételezze, szerinte jelen­legi formájában miért nem igazán ki­használható ez a tér? A Budapest első polgármesterének nevét viselő téren megvalósuló projektet a fővárosi, illetve az V kerületi önkor­mányzati vezetés is támogatta. Ennek keretében a szakma meghívott képvi­selői — várostervezők, építészek, telepii­lésmérnökök, a kapcsolódó felsőfokú szakmai képzésben részt vevő hallgatók —, a helyi politikai és gazdasági élet, valamint a lakosság képviselői a hely­színen találkoztak, és helyszíni eszme­csere során együtt gondolták át, mi mó­don tehető szebbé és élhetőbbé a bel­városnak ez az egyébként forgalmas pontja. A június 30-ai, félnapos program so­rán a jelenlévők a tér előnyeit és hátrá­nyait, vagy nevezzük így: kihasználatlan paramétereit próbálták elemezni. Derűs hangulatban ült össze a skic­ceket rajzoló tervező és a boltos, tervező és fodrász, tervező és főpolgármester­helyettes, tervező és szomszéd házban lakó nyugdíjas, tervező és turista... A hazai városfejlesztésben eddig nem volt hagyománya az ilyesféle megoldások­nak. A Kammermayer-projektnek ezt a gyakorlatot volna hivatása megváltoztat­ni. Az ötletbörze során felvetett elkép­zeléseket azonnal papíron vázolják, il­letve laptopon be is mutatják a tervezők, így körvonalazódhat például, hogy mi­lyen legyen a térburkolat, hova kerülje­nek növények és utcabútorok. Ha sikerül valódi partnerséget kiala­kítani a szereplők között, s ez a projekt sikeres lesz, minta születik más (belvá­rosi) közterek sajál erőből és összefogás­ból megvalósuló újjáélesztéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom