Budapest, 2006. (29. évfolyam)

9. szám szeptember - Kirschner Péter: A budapesti fák ügyvédje

36 BUDAPEST A budapesti fák ügyvédje Kirschner Péter Most szorulnának csak igazán a buda­pesti parkok fái Radrí Dezső védelmére. Ha így szeszélyesdik tovább az időjárás, sorra pusztulnak a „nagy öregek", ve­szélybe kerülhet a hatalmas aranykőris, amelyet egyszer már megmentett. S ta­lán a lehulló ágak, kidőlt fák okozta ká­rokért sem találnak más bűnbakot, mint a korhadó törzset. Dr. Radó Dezső közgazdász, kertész­mérnök. önkéntes és hajlíthatatlan kör­nyezetvédő, a Budapesti Városvédő Egyesület alelnöke, a Fővárosi Kerté­szeti Vállalat egykor volt igazgatója öt é­ve már nem bosszantja írásaival, leve­leivel, beadványaival az erőszakos be­fektetőket és a tehetetlen hivatalokat. Szerencsére tanítványai, harcostársai akadnak szép számmal, akik néhány nap múlva emlékfa ültetésével jelölik ki igazi helyét kedves Városligetében. Jó kedélyű, színes egyéniség volt. Ka­landos életútja, amelyet „Töltsön 70 é­vet Magyarországon" című könyvében nyomon követhetünk, családregény és a 20. század történelmi olvasókönyve egy­szerre. Tollát, mintha Rejtő Jenő vezette volna. Amikor azonban a fákért, növé­nyekért, parkokért, ligetekért emelt szót, hangja felerősödött, megkeménye­dett. Elkötelezett humanista létére sem titkolta, hogy a természet legfőbb ellen­ségének magát az embert tekinti, persze csak az oktondiakat, rövidlátókat. „A túlnépesedés folyamata súlyos következ­ményekkel járt. Elpusztítottuk a Föld er­dőtakarójának felét, dögletessé tettük vá­rosaink levegőjét, elszennyeztük vizeinket és hulladékkal terítettük be a földet. A rohamosan növekvő városok és a Földet behálózó utak betonszőnyeggel terítették be a talajt, elszakítva bennünket ezzel az életet adó anyaföldtől." Csak aki megszenvedte a menhelyek, a munkaszolgálat, a zsidóüldözés, a gya­nakvásra épített diktatúra kiszolgálta­tottságát, azután megérte a demokrácia megszületését, csak az tud olyan töretlen optimizmussal harcolni minden tenyér­nyi zöldért, az építkezések útjában álló fáért. Radó Dezső munkássága önmagában a teljes magyar abszurd. A parkok, faso­rok, a jó levegő „felosztása" 23, ma már 24 gazda között egyenlő a gazdátlanság­gal. Ezt ma mindenki látja, akkor nem hitték, hogy el neki. hogy ez bekövetke­zik. Alig egy évtizede a nyírfák érde­kében mondott védőbeszédet, mert egyesek a kommunizmus jelképét látták bennük, és eretnekként máglyahalálra szánták a parkokból, két évtizede már készen álltak a tervek, hogy újabb zöldet hasítsanak ki a Tabánból, szállodát épít­ve a Rác fürdő mellé. Akkor avval érvelt. ,.Ö, nézd a furcsa, ferde fát, Mint hajlik a patakon át, 0, lehet-e, hogy ne szeresd, Hogy benne társad ne keresd?" (Tóth Árpád: A Jd) hogy a Tabán egy része és a fürdő már nem lesz többé a budapestieké. Az első mentőakció sikerrel járt. Ma az építkezés folyik, és mire elkészül, már kevesen fogják tudni, mi is volt az a Ráekert. Tanulságként idézek még egy dokumentumból, amelyet Bado Dezső a Budapesti Városvédő Egyesület alel­nökeként jegyzett: „Tisztelt Legfőbb Ügyészség! Tisztelettel kérjük Önöket, szíveskedjenek óvást emelni az Óbudai Hajógyári Sziget áruba, bocsátása ellen... Az árusítás töménytelen, mert az önkor­mányzati törvény szerint a parkok forga­lomképtelen önkormányzati tulajdont, azaz törzsvagyont képeznek, így nem ad­hatók el. Azt is figyelembe kell venni, hogy a gyár területén Hadrianus római helytartó villájának maradványai talál­hatók. amelyek pótolhatatlan műemléki értékek." A levél keltezése: 1990. október 3. Azóta pecsét került a szerződésre. Kudarcai túlélték Radó Dezsőt. Kér­dés, hogy kedvenc terei, parkjai, a fák, amelyek személyes ismerősei voltak, szintén túlélik-e? ..Budapest látványa már első pillan­tásra megkapó. A város azonban nem volna ilyen szép, ha nem díszítenék par­kok, terek, zöld hegyoldalak. Fái nélkül a Duna-part nem lenne hívogató korzó, fátlan utcákon nem lehet sétálni, csupán közlekedni." — írta „Parkok és erdők" című útikalauzában. Vegyék kezükbe ezt a könyvet vagy a Városliget térképét, jöjjenek el szeptem­ber 27-én délután 14 órára, a FŐKERT városligeti központjához (Olal Palme sé­tány 2.), ahol fát ültetünk Radó Dezső emlékére!

Next

/
Oldalképek
Tartalom