Budapest, 2006. (29. évfolyam)

9. szám szeptember - Saly Noémi: Kétszáz éves madárkák röpte

1785-től már a választott polgárok sorában találjuk. A fáma szerint azl a házal vette meg (vag)' építtette?) a voll Kecskeméti közben, amely később Krúdy jóvoltából vált országosan ismertté - a Hét Bagoly pontos építéstörténetének ismerete nélkül azonban ezt a legendát megerősíteni nem merészeljük. Egy biztos: Schöfft József — Kazinczy szavával élve — „olly tekintetű" művésznek számított Pesten, hogy a kis utcát már 1790-től Mahlergasseként, magyarul Képíró utcaként emlegette róla a város népe. Mindezek ellenére még a halála évét sem tudjuk: 1803-ban még szerepel Franz Schanis pesti városleírásában, mint „számos alkotásáról ismert történeti festő", de a többi néma csend. Fia, Schöfft József Ágoston Károly, a jeles oltárképfestő (1776-1850) léptennyomon felbukkan az adattárakban, s az ő tehetséges gyermekei, a festő Borbála. Ágoston és Ottó, illetve az egyiptomi alkirály építészeként „befutott" Tivadar munkásságáról is lehet tudni egyet s mást — csak épp a bennünket érdeklő alapító atyáéról semmit. Egy lexikon tanúsága szerint 1778-ban a budai várban dolgozott. Ennyi. Ez persze csak eggyel több ok ana, hogy mohó érdeklődéssel nézegessük a Fortuna boltívein röpdöső tarka madárkákat. A vári lelelnek ráadásul két érdekes párhuzama is van Budán, lent, a Tabánban, amelyekhez talán épp a Fortuna adla a mintát, s nem kizárt, hogy legalábbis az egyik ugyanezen művész(ek) keze munkája. 1932-ben egy elszánt szobafestő vakarni kezdte a falat a Döbrentei utca 7.. a volt Hét Választó egyik szobájában. Mini most a Várban, a huszadik mészréteg alól ott is előtünedeztek a keleties növények, indák, madarak, törpék. Horváth llcnrik a Tanulmányok Budapest múltjából 11. kötetében fotókkal illusztrált, részletes tanulmányt közölt a feltárás eredményéről. „Ez az első eset, hogy ilyen a »chinoiserie« és »indianisme« fogalma alá eső 1= kinaias és iiuliaiasjJaldíszek Buda területén és a hogy látom magyar földön egyáltalán napfényre kerültek" — örvendezik. A freskókat dokumentálás után újból lemeszelték. helyreállításukra nem volt mód. Tán máig olt lennének, ha 1944-ben egy bomba nem teszi a földdel egyenlővé az egész háztömböt, törpéstül, pálmafástól. Izgalommal vártuk hát pár éve a Döbrentei utca 9.—Apród utca 10. épületegyüttes felújításakor: hátha oil is valami... Es a három házból álló konglomerátum legrégebbi, középső részében, amelyet a hajdani Arany Perec fogadóval azonosíthatunk, fölbukkant egy hajladozó bambuszágak közt üldögélő, bájos kis madár, amely — most már látjuk — mutat némi rokonságot a Fortunában repdesőkkel. Keletkezésének korát megállapítani nem tudjuk, egyetlen támpontunk az, hogy a fogadót Kramerlauj Rozália aszszony 1803-ban eladla, és a tulajdonosváltások rendszerint alkalmat adtak felújításra, korszerűsítésre, festésre. A 18. század végén, a 19. század legelején a budai fogadók között elismerten a Fortuna volt a legszínvonalasabb, a legelegánsabb. a mintakép. Fontos szellemi közponl is lett belőle: a magyar jakobinus mozgalom képviselőinek találkozóhelye. Pillantsunk oda törzsasztalukra? A kávéházi olvasókör, „Lesekabinef" alapítói között volt Berzeviczy Gergely, Verseghy Ferenc, Hajnóczy József Kovachich Márton György, Szentmarjay Ferenc, Szolártsik Ferenc, Oz Pál, Abaff y Ferenc és még sok haladó gondolkodású értelmiségi. Schams szerint a kávéház vendégköre a 19. század elején már elsősorban „magas rangú kereskedőkből" állt - a forradalmi mozgolódást követő véres megtorlások nyomán a politika egy időre kiszorult a pest-budai kávéházakból. helyét az üzleti megbeszélések és a játékok vették át. Gaál György tudós palóca is erről számol be 1803-ban: ...4 Fortuna Kávéházban még erősen folytat ytyák a ' Kotzka játékot s azért még kitettszik. hogy Butlán pénzes emberek találkoznak [= találhatók], noha sokan nyomorult időkrid. nagy drágaságról és a' rossz állapotokról panaszkodnak... " Effélékre panaszkodhatnánk mi is.de most mégis örüljünk inkább. A Fortuna Apartman Kft. beruházásaként megújuló ódon épület idén ősszel megnyitja kapuit. 26 szobás hotel és apartmanház lesz belőle, földszintjén egy olcsóbb és egy luxusétteremmel. Hogy cégérén ki vagy mi áll majd, még nem dőlt el - a Fortuna nevet a patinás szomszéd vendéglő és egy pesli hotel is viseli, emiatt nem veszik vissza. Annyi bizonyos: a tervező építész Kremnicsán Ilona (Mérték Stúdió), a freskókat restauráló Herling Zsuzsanna, a kivitelezést irányító Dobos András és munkatársai jóvoltából egykét hónap múlva már mindannyian gyönyörködhetünk a kétszázhúsz éves madárkák virgonc röptében.