Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - Ráday Mihály: Balatoni sellők

35 BUDAPEST Vendégoldal Balatoni sellők Filmtörténeti szempontból sem érdektelen a sósborszeszt gyártó, dúsgazdag városi notabilitás, Rrdzay Zoltán villája Balatonfüreden. Az 1943-ban készült, Fény és árnyék című filmet a 40-es évek elejének kereskedelmi és közlekedési miniszterének felesége, Zsindelyné Tüdős Klára rendezte, aki mindenféle művészeti ágban kipróbálta magát, majd Svájcban letelepedve magyar kulturális programok szervezésével (is) foglalkozott. A kegyelmes asszonynak semmi korábbi gyakorlata nem volt a filmkészítésben, viszont a kor legtöbbet tudó munkatársaiból válogathatott. Tüdős Klára a saját művéből Manninger Jánossal íratta a forgatókönyvet. a zeneszerző Vincze Ottó, a két operatőr pedig Kiben István és Makax Árpád volt. Eiben a műtermi. Makav a „külső" felvételeket készítette. Az idő tájt még nem volt mindennapos gyakorlat a szakmában „eredeti helyszínen" forgatni. Műtermi „belsők" helyett legfőképpen nem. Az 1943 decemberében bemutatott és 1944-ben is a mozik műsorán tartott romantikus filmben pedig nemcsak az látható, hogyan érkezik meg Ajtay Andor a ház elé Nagykovácsi Ilonával (aki itt színész, egyébként népszerű táncdalénekes volt), hogyan kísérgeti a ház kertjében, mutatja meg a ház elől feltáruló kilátást, de felismerhető még a nagyszoba kandallója is! Vagvis a házban játszódó jelenetek (így részét is a Brázay-villaban forgc itták. A kandalló ma is azonosítható, a bútorok már nem. A ház megvan, utoljára az MSZMP üdülője volt, de a rendszerváltás óta üresen pusztul. SZÖVEG És FQTÓ: Ráday Mihály Miután Brázay megvette a mai Mikes Kelemen utca felől megközelíthető hatalmas területet Bnradlai Jenőtől, az európai borpiacon is elismert kiváló borásztól, lebontatta a rajta lévő soktornyos nyaralót, s annak helyére Tótli Kálmán építésszel terveztetett újat. A ház mint a "40-es évek építészetének kitűnő és jellegzetes darabja, ma akár műemléki védelmet is kaphatna. A ház Balaton (előli oldalára szobros kutat állíttatott, amelynek megalkotására Vastagh Evát (Vastagh György szólítasz akkor már sikeres szobrász leányát) kérte lel. A „Balatoni sellők" című, meztelen leányalakokból álló kompozíció központi alakját — Brázay kívánságára - Ingrid Bergmanról mintázta az alkotója. Frdekesség, hogy a carrarai fehér márványt Olaszországból ideszállító