Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - Buza Péter: Hegedűs a háztetőn

13 BUDAPEST Bajur Sloszár kontrás nagybőgős Pocsár Pintér ifj. RáczP. Baiur Németh Kálozdi T. SárkfizlF viola cziin- prim- kontrás nagy- viola helyettes halmos hegediis bőgős prímás Kálozdi Jancsi Jónás iíácz Pali karmester kisbőgős liiicz Pali bandája Londonban 1871-ben. Pulyka Arany F. Kecskeméti Gyula kissipos sipos segédprimá's Rácz Pali a bandájával bekezdésnyit foglalkozik ifjabbik Berkes Béla könyvében a fényes esettel: „1907-ben egy napon anyám kivitte a családot Zuglóba. Kiderült, liogy titokban vásárolt egy telket, arra felépített egy nagyon szép villát, de mi erről már csak akkor tudtunk, amikor kimentünk és a Gyannat utca 30. szám alatt megpillantottuk a mi villánkat. Nem hiányzott onnan semmi, még a törlőrongy és a smirglipapiros is a helyén volt." A mesélő, az ifjabbik Béla már nagyfiú, amikor a család kiköltözik a Városliget mögötti városrészbe, mégsem emlékszik már pontosan a dátumra. A ház ugyanis a dokumentumok tanúsága szerint 1912-re épült fel. annak az esztendőnek a nyarán kelt a használatbavételi engedélye. Van az igényes épület „berendezésének" egy, a törlőrongynál és smirglinél sokkal feltűnőbb részlete is: egy magasra, a háztető lölé épített kilátótornyocska. Berkesek otthonának legfeltűnőbb építészeti eleme, hordozója régi, éppen elmúló idők üzenetének. Annak a korszaknak, amikor itt lőleg olyan házak épüllek. amelyeknek fontos funkcionális egysége volt és lehetett egy ilvesféle magaslali toldalék: elvégre Herminamező nyaralóhely. S a házigazdának törvényszerűen gusztusa lámadhat olyasféle mulatságra, hogy felmenjen a saját kilátójába, büszkén körbepillantson például ilt. a Rákospatak kies völgyében, megszemlélve birodalmát. Ha meg Berkes Bélának hívják, kizárt dolog, hogy a hegedűt is ne vigye magával, fel a tetőre. Legalábbis így képzelhette a Vidák Kati. aki a terveket megrendelte szűk kilencven esztendeje a Lindwurm Testvérek Damjanich utcai irodájában. (Kismesterek Lindwurmék, Berkes Béláné partnere a konkrét építési ügyletben Lindwurm György, a cég kivitelezéssel is foglalkozik.) A tervek, amelyeket a házról a halóságnak annak idején becsatoltak, elárulják, ez az első épület azon a szakaszon amit a mai Laky és az Uzsoki utcák fognak közre (az utóbbinak még Jókai a neve, az előbbit mint majd megnyitandót jelöli a helyszínrajz). Dl l-ben osztották (el az eredetileg itl szolgáló, és egészen az Amerikai útig terjedő nagy, több holdnyi telket. Pinkas Zsigmond belvárosi fehérneműkereskedőé, annak családjáé volt akkor már bő ötven éve. Egy ingatlancég méri ki tucatnál is több darabban. Az 1912-ben születeti tervrajzok vallanak nemcsak a házról de lakóiról is, s nem csupán a feltűnő épületmagasításra gondolunk. Megjegyzendő, hogy van fürdőszobája — ezekben az években ugyan már igény lehet, de semmiképpen sem alapkövetelmény a pesti építkezéseknél. A villa földszintes — pontosabban magasföldszintes — a kiszolgáló funkciókat Berkesék az alagsorba telepítették. Fent a hálók mellett van úriszobája, meg egy előszobának nevezeti nappalija is. Virtigli polgári otthon. A nappali terét lépcső köli össze az alagsorral és a tetőépítménnyel, köriilfalazott csigalépcső-féle. Jól látszik a terveken. bizonyítva: tetőtorony volt a körülüvegezett kilátópont annak idején, nem pedig laterna, bevilágító, mint ma. A kérdés csak az. mikor bontották le, mikortól szűnt meg az eredeti funkciója? A valószínű választ megkockáztatjuk majd a későbbiekben, maradunk még előbb néhány mondatnyit Berkeséknél. Ifjabb Béla utal rá könyvében, a spórolós Kati előbb hall meg mint a férje (idősebb Bélát, az udvari muzsikust 1935-ben kíséri el majd százhúsz cigány a temetőbe, ugyanazzal a két nótával kísérve el utolsó útján, mint amivel annak idején őés alkalmi „tagembereinek" sokasága a ferencvárosi szomszédot, Rácz Palit). Arra következtetünk, az 1920-as éveknek az elején-közepén vesztette el asszonyát. Ifjabbik Béla azt is megírja, hogy a mama halála után az ifjú generáció igen hamar a fenekére vert a takarékkönyvekben őrzött szép summáknak — az öreg Béla nem sokat tehetett ellene. Okkal feltételezzük hát. hogy 1925 körül eljött a pénzszűkének az a korszaka, amikor a házat is eladták. Ahol tehát ilyenformán mindösszesen eg}' (bő?) évtizednyi időt töltött el a nyolcvanas évek első számú prímása s családja. Intermezzo 1926-ra új tulajdonosa van már a villának, s újra csak asszony: Vásárhelyi Dezsőhé, aki azonban nem tekintetes, mint a Vidák Kati. hanem egyenest méltóságos. A férje magasrangú állami hivatalnok. Vásárhelyi Dezső már végzett építészmérnökként házasodott be Zuglóba: Táhorszky Ottónak, a Népszínház utcai f első Ipariskola tanárának, a Technológai Iparmúzeum igazgatójának a leányát vette el 1900-ban. Táborszky tehetős ember voll, a Stefániának a földtani palotája melletti mellékutcájában (Egri utca a régi neve) építtetett igényes házat. Az 1900-as évek elején az épületet a tanár úr. aki egyébként gőzgép-specialista voll, a leányára iratta.