Budapest, 2006. (29. évfolyam)

6. szám június - Krausz Márton: A Dunánál...

BUDAPEST 3 épített a Duna-part két pólusán, az északi Óbudai Gázgyár területén és a belvárosi Közraktáraknál esedékes revitalizációs projektekre. Mindkét terület jelenleg is fővárosi tulajdonban van, és elsősorban folyó-közeli pozíciója, valamint műemléki értéke révén igen jelentős kulturális potenciállal rendelkezik. Mindkét. már-már városrésznyi tömbben komoly beruházások szükségesek a közszférától, hogy ezek a kapacitások ténylegesen kiépüljenek, de a tervek azzal számolnak, hogy megfelelő program kialakítása esetén középtávon — vagy valamivel azon túl — megtérülhetnek, és tekintélyes mértékben hozzájárulnak a folyó Budapest menti szakaszának fejlődéséhez. „Budapest városszerkezetének, a szerkezet térheti megjelenésének legjelentősebb eleme és egyben tengelye a Duna. Ennek panorámájában kirajzolódik a város struktúrája, érzékelhető a természeti (táji) és az épített környezet kivételes egysége, Budapest világvárosi atmoszférája, amelvben együtt él a város múltja és ennek értékes hagyományai, valamint a mai élet lüktetése. /.../ Budapest városképének legnagyobb értékei, a városkép-együttes legértékesebb elemei a Duna mentén szerveződtek. " Ez az idézet nem közelmúltban elkészült, a a fővárosi városfejlesztés irányelveit bemutató tervdokumentumból és nem is egy építészeti tankönyvből való, hanem Budapest majd húsz éve, 1988-ban készült általános rendezési tervéből. Építve az evidenciára: fővárosunk mindig is a víz közelségét kereste, kialakulásának, megépülésének legfontosabb tényezője maga a folyóparti státus volt. Ennek ellenére a rendszerváltás után, egészen a legutóbbi évekig- ki tudja, miért? — nem épült nagyobb léptékű, a város egészének képét, arculatát befolyásoló magánberuházás ezekre a nagyszerű adottságokra, holott kézenfekvő — évtizedek óta (s akár még régebben) az —, hogy a Duna menti ingatlanok már páratlan élményt rejtő elhelyezkedésük miatt is jelentős értékkel bírnak, a befektetők számára komoly hasznot hozhatnak, és a folyóhoz való közelségük, látványuk utánozhatatlan környezetet, sajátságos légkört teremthet. A kilencvenes években csak a lágymányosi egyetemváros mellett kialakult Infopark és az Óbudai Gázgyár mellett épült Graphisoft Park tekinthető Duna-parti magánberuházásnak. A legutóbbi néhány évben azonban szembetűnő s örvendetes változás jelei tapasztalhatóak. A Dunához közeli ingatlanok kínálata megugrott, a fejlődés a folyó partszakaszán látványos méreteket ölt. 2(X)2-ben még csak négy nagy, Dunához közeli lakásprojekt megvalósítása volt folyamatban Budapest egymástól meglehetősen távol eső területein: a Mediterrán lakópark a XX. kerületi Vízisport utcában; a Riverside apartmanház a Vizafogón, a Duna-Pest rezidenciák a Millenniumi városközpontban, valamint a Vadkacsa üdülőpark a Római-parton, a Nánási út elején. Ezek szomszédságában a következő években aztán már több nagy építkezés is elkezdődött: a Príma Wellness Otthon, a Római Platánliget lakópark első üteme, és a Club Római-part. 2004-től a pesti Duna-parton újabb lakásépítési projektek bontakoznak ki. A legnagyobb közülük a Foka-öbölben a Marina part fejlesztése, melynek közvetlen közelében, a Meder utcától északra megkezdődött a Prestige Towers és a Duna Diamond rezidencia építése is. A Duna plaza mögötti területen lakásokat, szállodát, illetve, forradalmi újításként, jachtkikötőt is ígérnek. Természetes, hogy a Duna közelsége vonzó mind a lakás-, mind az iroda-, mind a turisztikai beruházások lukrativitása szempontjából. Nem véletlen, hogy a befektetők az erre utaló névválasztással is igyekeznek hangsúlyozni ezt az értékes adottságot. A Roosevelt tér a rakpart felől