Budapest, 2006. (29. évfolyam)

5. szám május - Vargha Mihály: Lazítanak, összefűznek

22 BUDAPEST gyen a térképzés. Jó példa erre a Paszszázsház, mely — nevére rácáfolva — a jól ismert átjáróházakra emlékeztet. Ide azonban nem csupán szűk kapualjakon keresztül léphetünk be, a földszinteket a tervező' Dohai János Ybl-díjas építész a két főhomlokzatnál jelentősen kinyitotta, nem is egy, hanem két szinl magasságban. Akármelyik végéről közelítjük meg, egy-egy fedetlen udvarra vezet az út, azokat középen elválasztja a harmadik telekszélességű szárny, a szélsőknél nagyobb átjárót formálva a harmadik emelettől indulóan, de magasabbra emelkedve. A három keresztszárny a telek északi oldalán folyamatos beépítéssel kapcsolódik egybe, tehát a ház kompozíciója alaprajzban E betűt formáz. Az anyaghasználatban is elkülöníteti — nyers téglával burkolt — földszint és első emelet üzleteknek, vendéglátásnak, irodáknak ad helyet, a második emelettől induló vakolt falak mögött alakították ki a lakásokat, a tagolásnak megfelelően három lépcsőházra felfűzve. A házal nagy ablakfelületek, egyenes vonalú szerkesztés jellemzi, melybe néhány jó tervezői ötlet és a részletek gondos kidolgozása éppen annyi színt és változatosságot visz, ami a művet egyedivé teszi. Leginkább ilyen a végigfutó házsáv elválasztása a magasban a középső szárnytól egy „égi szurdokkal". A második és ötödik emelet között csupán egy üvegezett folyosó hidalja át ezt a közt, majd a két legfelső, kiemelt szinten már záródik a tömeg, de itt is loggiákkal lazítva, ahol narancs színezés ad extra hangsúlyt a padlólemezeknek. Belül hasonló motívum a lépcsőházi mellvédfalak sárga íestése vagy a folyosókon az üvegtéglák beépítése. Említést érdemel még, hogy a lakásokhoz külön tároló-helyek is tartoznak, kis, zárt folyosóról megközelíthetően. Az eredeti tervhez képest csökkent a lakások száma (98 lett 105 helyett), az átlagos lakásterület 45 négyzetméter (a legkisebb 30, a legnagyobb 101). Ez utóbbi változás oka, hogy a Paszszázsház végül is nem Magház lett. tehát olyan újszerű „kol-ház", mely a megtakarítással még nem rendelkező, de magasabb jövedelmű fiatalokal célozza meg. Egyelőre csak a Rottenbiller utcai 72 lakásos épületben valósult meg ilyen, kimondottan kislakásos beépítés: garzonház mai megfogalmazásban, sok kiegészítő szolgáltatással és csúcstechnikával. Legalábbis az eredeti elképzelések így szóltak. A megvalósítás nem egészen így sikerült: az egyetlen megvalósult Magházat illetően vitákról, perekről jönnek hírek, meg sajnos ezekkel összefüggésben építési hibákról, amelyeket nehezen javítanak. Beázás, rozsdásodás, a slendrián építkezés nyomán csúnya „patinásodás". Nota bene, az építőiparral kapcsolatos minőségi kifogások még egyáltalán nem vesztek ki, bár a színvonalban némi előrelépés tapasztalható. (A kivitelezés minősége a Passzázsháznál sem nevezhető első osztályúnak, sőt.) Mindezzel együtt a Dévényi Tamás, ugyancsak Ybl-díjas által tervezett Rottenbiller utcai Magház a városi beépítés tekintetében ugyanúgy pozitív példának tekinthető, mint a Passzázsház. Ez a beépítés L alakú, három telekből összevont területen áll. A főúti főhomlokzat a Rottenbiller utca felé teljesen áttört, a két tömeget emeletenként üvegfalú hidak kötik össze. Az innen induló, egész épületen végighúzódó udvar hatásos térképzőelem, és beleillik a rendbe az udvarra helyezeti kapu és lépcsőház is. Az innen induló folyosók szintén térformáló elemek, ezekről közelíthetők meg a többnyire cella-szerű, egyterű kis lakások, melyekben csak a fürdőszoba külön helyiség. A szomszédos házhoz igazodva itt a tető részben lejtős, részben lapos, ennek egy darabja füvesített, mint a másik háznál. A tetőterasz itt közös használatú, ahogy megvalósult a mosoda is, bár nem ingyenes szolgáltatásként. Működik továbbá a bisztró, amely a környék ilyen irányú igényeit jól kielégíti. A két ház tehát a beépítés formájában hoz újat, a zsúfolttá vált városban valóban valami hasznosat. Hajói belegondolunk, a Magházra kitalált szolgáltatási csomagot nem is biztos, hogy teljes épületekre nézve kell megvalósítani, lehetne az egy-egy jól kitalált lakótömb része. Hiszen a szolgáltatások között bőven van olyan, mely haszonnal igénybevehető minden lakóegység számára. Elég csak a mosásra gondolni: Svájcban igen gyakori például, hogy egy ház közösen üzemeltet két-három mosógépet. Biztos vagyok benne, hogy ez a két épület a maga struktúrájával abban is segítségünkre lehet, hogy a jövőben „közösségibb" irányba mozduljon a lakásépítés, bár a tomboló hirdetési piacon ma kínált termékek még nem ezt a trendet mutatják... •