Budapest, 2006. (29. évfolyam)

4. szám április - N. Kósa Judit: Még mindig vár a Vár

BUDAPEST 7 Még mindig vár a Vár SZÖVEG: N. Kósa Judit FOTÓ: Sebestyén László ISMÉT ELTELT úgy egy parlamenti ciklus, hogy a budai várban valójában nem történt semmi. Ezen persze csak az lepődött meg, akit megrögzött derűlátónak kreáll a Teremtő. Mindazok, akik viszont két lábbal a földön állnak - vagy legalábbis elég öregek ahhoz, hogy emlékezzenek az elmúlt évtizedek történéseire -, inkább csak áttettek egy kétforintost az egyik zsebükből a másikba. Egyvalamiben különbözött ez a parlamenti ciklus az előzőektől: nemcsak meghirdették a várprogram elkészítését, hanem meg is született egy átfogó, évtizedes munka alapjául szolgálni képes koncepció. Igaz, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal végül nem nyújtotta be a kormánynak. Félő volt ugyanis, hogy a kampányidőszakban már úgysem folyna róla érdemi vita. 2004 májusában hirdette meg a kabinet 2012-ig tartó várprogramját — azaz „a budai vár újjáépítésének befejezésérőlszóló kormányrendeletet — Medgyessy Péter miniszterelnök. I la az akkor nagy sajtónyilvánosság mellett bejelenten elképzelés mellé kellő mennyiségű állami pénz is került volna, ma már közel kellene lennünk a Szenl György téri volt honvéd főparancsnokság teljes megújulásához; a benne megvalósuló intézmény funkciójáról „értelmiségi vitának" kellett volna döntenie. (Mint emlékezetes, a kormányfő kezdeményezésére fölálll, Glalz Ferenc vezetle jelképbizottság eredetileg a koronázási jelvények illeni állandó elhelyezése mellel! loglall állást.) Tartania kellene az Országház utcai rendezvényterem felújításának, és 2004 oklóherére ki kellett volna találni, mikénl válhat a Szentháromság téri egykori Pénzügyminisztérium „az EU-csatlakozást követő új nemzetstratégia kidolgozásának szellemi központjává". Mivel ez nem történt meg, a reménybeli Magyar Kultúra Háza ma is iroda-