Budapest, 2005. (28. évfolyam)
2. szám február - Csordás Lajos: Torzó a Várban
ben csak részleges bontási engedélyt adott ki a főváros, de csak a hatvanas évek közepén szánták el magukat az illetékesek bontásra az első szintig, így láthatjuk a palotát ma. A hatvanas évektől a romépület nyersre csupaszított, de használható szobáiban műhelyek, öltözők voltak a várpalota ellátását szolgáló technikaiak számára. A rendszerváltás után majdnem mindegyik kormánynak volt valamilyen nagyszabású terve vele. Sajtótájékoztatók, újságcikkek szóltak az éppen aktuális álmokról. A Horn-kormány alatt Demszkyék a Neumann János digitális könyvtárat tervezték ide. Orbánék törölték ezt az elképzelést, s kormányrendeletet hoztak 1999-ben, melyben a Sándorpalota helyreállítása után előirányozták ennek az épületnek a helyreállítását is, közművelődési, turisztikai célokat szánva neki. A közművelődési cél egy Gyerekvár elnevezésű intézményben öltött volna testet. Időközben százötvenmillió forintból a pincében elvégezték a régészeti feltárást, a tetőn bádogra cserélték a repedezett bitumenes csupasz lemezfedést, szigetelték az alapot, s a műemlékesek és más szakértők bevonásával elbontották a háború után ideiglenesen kialakított irodákat, műhelyeket. Ujabb kormányváltás után, 2003-ban kiírták az építészeti ötletpályázatot Budavár-Kapuház címmel a volt HM telkére és a volt Honvéd Főparancsnokság csonka épületére. Érdekes elképzelések születtek: az egyik pályázó például égbe szökő kéményekkel tűzdelte volna tele a területet, egy másik szerpentines feljárót tervezett az épületmaradvány tetejére a Szent György tér felől. A cél továbbra is egy kulturális központ létrehozása volt, helyreállítva a két palota egykori térarányait. Ezzel párhuzamosan felvetődött - a Glatz-íé\c jelképbizottság jóvoltából -, hogy a megépülő új intézményben kellene majd bemutatni a koronát és a koronázási jelvényeket. Ezek után 2004-ben kiírták az építészeti versenypályázatot, melynek nyomán novemberben harminc pályamű közül egy fiatal építész. Kis Péter meghökkentő tervét hirdették ki győztesnek. A régi épület kubusát ő csak jelképesen állítaná v issza, tulajdonképpen a mai rom fölött lebegne egy futurisztikus, rózsaszínű épületidom, mely elnyúlik a volt HM-telek fölé is. A zsűri bírálatában ez a környezetével erős kontrasztban álló megoldás „szobrászati tettként" értelmeződik, mely „emblematikus szerepre számíthat: a főváros, a Vár progresszív tetteinek, látnivalóinak egyikévé válhat", mi több „új energiákat szabadíthat fel mind az építészeti, mind a műemlékvédelmi közgondolkozás terén". A lelkes értékelés azért is érdekes, mert a zsűriben ketten is ültek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalból - nyilván azért is, mert a rom 2004-ben műemléki védettséget kapott. Kevésbé volt lelkes a fogadtatás az építészfórum.hu című internetes lap Fórum rovatában, ahol a hozzászólókból szélsőséges véleményeket váltottak ki a látványtervek. „Ehhez képest a Kálvin téri gnóm irodaépület kismiska. Remélem, jó nagy botrány lesz belőle. És elállnak tőle, hogy ezt így megcsinálják, mert ez tragédia... hova süllyedt a magyar építészet..." - tamáskodik például courage the dog. De pozitív vélemény is akad: „Hál' Istennek végre egy non standard épület, ami megépítésre kerülhet ebben az országban! Hajrá!" - írjagogben. Hajrá! Hajrá! Bár a lendülettel azért gondok vannak. Az első ütem, a régi rész felújítása valószínűleg 2006-ra kész lesz, ennek megvalósítása állítólag a kormányzat eltökélt szándéka. A futurisztikus bővítmény viszont még igen távol áll a megvalósítástól. •