Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Csordás Lajos: Séta a Corvin mögött, szükőár után

33 NOVEM _B K R MQ5/11 BUDAPEST Séta a Corvin mögött, szökőár után Szöveg: CSORDÁS LAJOS Fotó: KOVÁTS ZSOLT Futó utca 49 íV! v"A:J1 ||3ttTASi ft RULE 1 loNTOTj fWAGfj ElAOO] ITT Iparosnegyednek is hívták azt a tízutcányi városrészt ott a Corvin mozi mögött, amely évek óta várja a bontó­csákányt. Száz-százhúsz éves öreg házak fölött mondták ki az ítéletet: el kell tűnniük. Miért? Mert csak úgy gazdaságos a terület újjáélesztése, ha mindent leradíroznak, s a régi helyén felépítik a jövő Józsefvárosát. • Józsefváros döntött. Rendet vág. A program neve Corvin-Szigony pro­jekt. Volt más terv is, mint amit most kezdtek el kivitelezni. Sokkal keve­sebb bontással járt volna, de arra nem lehetett befektetőt találni. A kerület és a főváros, mert nincs pénze arra, hogy a maga erejéből, a hagyományos arculatot megőrizve újítsa meg a ne­gyedet, kénytelen volt igazodni a vál­lalkozói csoport elképzeléseihez. Az önkormányzat tömbről tömbre haladva költözteti ki most a lakókat, dózerolja el a huszonkét hektáros vá­rosrészt. A simára radírozott terüle­teket eladja a befektetőnek, amely a Corvin mozitól a Szigony utcáig - át­vágva a régi utcaszerkezetet egy széles promenádot épít, s annak men­tén jóformán mindent átalakít majd. Mintha sorra átfűrészelnék egy öreg létra fokait, hogy betehessenek kö­zépre is egy szárat a két régi közé. A két régi szár az utcaszerkezetben a Práter utca és az Üllői út, középen pedig a létrafokok, vagyis a kereszt­utcák: a Kisfaludy, a Vajdahunyad, a Futó, a Nagytemplom, a Leonardo, a Bókay, a Szigony utca meg a fokok rendjébe beékelődő Tömő utca. Ide eső szakaszukon mind el fogják ve­szíteni régi arculatukat. Kiszélesed­ve és modern házakkal épülnek újjá. Biztosan élhetőbb lesz a környék a mostaninál, melyet lakói leginkább gettónak tartanak. De mégis elvész valami, ami érték. Időérték, hangu­latérték, városképi érték és egy-egy esetben vitathatatlanul építészeti ér­ték is. Az első huszonkét házat nyáron és kora ősszel bontották le a Práter, a Vaj­dahunyad és a Futó utca által hatá­rolt tömbben. Helyük hatalmas grund. A Tabán esete kicsiben. Ott is nyo­morúságos volt az élet, ma mégis min­denki sajnálja, hogy romantikus há­zaiból nem maradt legalább egy-ket­tő mutatóban. Ezt viszont Józsefvá­ros esetében sem nagyon szeretnék. Egy hölgy állítólag az egyik fórumon megpróbált tiltakozni a tervezett lé­pések ellen, de majdnem megverték a lakótársai, akiket nem igazán köt­nek ide a gyökereik. Itt nem rajzanak fotósok, festők sem, hogy megörökít­sék, amit még lehet. Pedig romanti­kus környék. Leszámítva a közbiz­tonságot - arról viszont nem az épü­letek tehetnek. A Corvin negyed most végpusztulás elé néző házai az 1838-as árvíz utáni évekből valók, sok az 1860 és 1880 között épült. Ezek földszintesek vagy egy-két emeletesek. A kései klasszi­cizmus, a kora eklektika jegyeit mu­tatják. Olyan mesterek keze nyomát viselik, mint Gottgeb A ntal, Hild Ká­roly, Lohr A ntal, Lohr János, Kasselik Ferenc, Pollack Ágoston, Pelka Alajos. Ez a korai beépítési korszak általá­ban felismerhető arról is, hogy ekkor még többnyire mészkőtömbökből és téglából vegyesen falaztak: egy sor kő, két sor tégla. Sok példát látunk erre itt. Ilyen volt az 1872-ben épült Futó utca 33., amelyet már lebontot­tak - mindhiába küzdött érte a mű­emlékvédelem -, s ilyen a Futó utca 34., amelyre jövőre vár ez a sors. Az-

Next

/
Oldalképek
Tartalom