Budapest, 2005. (28. évfolyam)

11. szám november - Szöllősi Ferenc: Lánchidacska a Temze fölött

B IT D A P K S T ^flfl^JJ NOVEMBER 22 lajdonát képezik a Temzén élő más társaikkal együtt; Erzsébet, úgy látszik, nem tart a madárinfluenzától). A madarak madárősei bizonyára szemügyre vették az egyes források szerint 1832-es tanulmányútjukon itt is szemléző kürtőkalapos magyar grófokat: Széchenyi Istvánt, Anárássy Györgyöt. Ha tényleg itt jártak. Széchenyi közreadott naplójában erről nem olvastam. Arról igen, hogy végighajózott a londoni Temze-szakaszon, a Hammersmith-hídtól indulva, fa-, kő-, vashidak íve alatt áthaladva, s elismerően-irigykedve állapította meg: „íme London - avagy 9 angol mérföld hosszában 9 híd!" De miért ne kocsizott volna ki idáig a metropolisból, amikor oly alaposan igyekezett a pesti hídalapítás döntését előkészíteni? Akkor még az is kérdés volt: kőhíd, vashíd legyen-e a Dunára szánt? Sorra találkozott Londonban mindenkivel, akinek e tárgyban adni kellett s lehetett a szavára. Egy amerikai mérnök például igencsak lánchídellenes nézetekkel traktálta. Lánchidacska a Temze fölött • Hát itt vagyok. Ha a mi Lánchídunk után épül fel, úgy festene, mintha valaki itteni potentát beleszeretett volna a budapestibe, hogy elhatározza, a maga lakóhelyén felépítteti annak a mását. Mivel keskenyebb itt a folyó, elég lesz kicsinyített méretben, az alig hetvenkét méteres hosszhoz feleslegesek a mederpillérek, az oroszlánok törpítése pedig nem kívánatos, ezért nincs szükség szolgálatukra. így viszont, hogy előbb készült (1829-32 között), olyan, mint egy tanulmány. Üzemi próba. Amit vizsgálni lehet, kielemezni, mérlegelni: ami elméletben optimálisnak látszik, jó-e a gyakorlatban is? Láncsor által tartott függőhíd. Az akkor már hatszáz éve működő átkelőhelyen a korszerűtlen faszerkezet helyett építették. A kétszáz évvel ezelőtti forgalomra szabva: egysávnyi a tér az oszlopok között, egyszerre csak egy irányba haladhat jármű. A gyalogosjárda ma is csavarral rögzített fapallókból áll; igaz, érdes gumiréteggel fedték, így nyirkos állapotában nem csúszik. Alatta kis motoros hajók járnak, közeledtükre félrehúzódnak a hattyúk (a hagyomány szerint a királynő tu-