Budapest, 2005. (28. évfolyam)

8. szám augusztus - Vargha Mihály : Technikai főiskola ókori terepen

27 A U G U S z T n S gflflgfl lU'DAPES T esőző mennyezetéből már érzékelhető, hogy a terem széksorai alatt járunk, és valóban egy szinttel följebb következik a hengerformájú nagyelőadó katedra-szintje. A nyersbeton falakkal és oszlopokkal komponált aulatérbe lecsüng a faburkolatú henger, és a lépcsőterek üvegtábláin át látható, ahogy a faburkolat átfordul a külsőbe is. A henger itt a főiskola új, intim kertjének - a díszudvar ellenpontjának - fontos motívuma. Szintén ellenpontozás, ahogy az aula egyenes üvegfalára lapos ívvel feszül rá a felsőbb szinti foyer. A henger koncentrikus köreivel szembeforduló ív egyúttal híd, amely átvezet a Doberdó utcai szárny földszintjére. Mindez kívülről kissé el van dugva, ami a zaj miatt határozottan szerencsés - így az arra elhaladók az utca felől nem nagyon láthatják. Persze ez nem is annyira lényeges, viszont belső téri és kerti kapcsolata mind vizuálisan, mind a személyforgalmat tekintve kiváló. Formálása, csatlakozási részletei igényesek, jól megoldottak - feltétlenül méltók arra, hogy szélesebb körben ismertté váljanak az egész komplexummal együtt. Azonban elég kevés a lehetőség, hogy a kortárs építészet ezen értékeit ne csak maguk a használók, hanem a szélesebb közönség is láthassa. Remélhetőleg a jó pár éve sikerrel beindított Európai Kulturális Örökség Napjai rendezvény-Generáltervező: Mérték Építészeti Stúdió Kft. Vezető építész tervező: Bérces László Belsőépítész: Szenes István, Popovics István Generálkivitelező: KÉSZ Kft. sorozatba egyre több ilyen új épületet neveznek be. A szintén óbudai Graphisoft Park, ahol az épületek nagy része építészetét tekintve nem áll távol az új főiskolai épülettől, többször megtekinthető volt a szeptember végén évente megtartott napokon -talán a BMF is csatlakozik majd az ismétlődő akcióhoz. Az építészeti pályázat és a továbbtervezés idején még nem indult meg az OM képzőművészeti kezdeményezése, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra: a felsőoktatási PPP beruházásoknál a költségek egy százalékát kortárs alkotások megvalósítására fordítják. Építészeti nívóját és rangját tekintve az épület méltó lett volna társművészi részvételre - kortárs alkotás helyett viszont ókori emlék díszíti az épületet. Egy restaurált kő szarkofágot in situ mutatnak be a terepszint alatt, fölé üvegfödémet építettek. Ez fontos tartozéka lett az aulához kapcsolódó, trapéz alakú díszudvarnak, melyet három oldalról, kellemesen határol körbe az együttes. • Nagyelőadó a fókuszpontban A hengeres nagyelőadó - a félig alatta fekvő aulával együtt - az együttes központja, voltaképp a szögelfordulással összerakott két épületszárny „fordítókorongja". Az aula visszalépremterületek felől. Másrészt a környék egyre erősödő forgalmának káros hatásait némiképp ellensúlyozza a terület természetes zöldfelülete, amelyet Bérces László építész igyekezett megőrizni, illetve az együttes szerves részévé tenni. A lejtős terepen a régi épületek elég messze esnek egymástól. Az új létesítményt úgy telepítették, hogy összekösse őket: közvetlenül a Bécsi úti mellé épült az egyik szárny, míg a Doberdó út túloldalán álló könnyűipari karral párhuzamosan a másik, hosszabb szárny. Az épület alagsorában - az igényeknek megfelelően -parkolót alakítottak ki, ami a Bécsi út felől közelíthető meg, és az épület több pontjáról elérhető lifteken és lépcsőkön keresztül. Jelentős a szintkülönbség az épület Bécsi úti és Doberdó úti szárnya között. A terep természetes lejtését használták ki az előadótermek kialakítására, egy nagyobb előadóterem hosszirányban, több kicsi pedig keresztirányban foglal helyet a Doberdó úti részben. A kis termek egy jól formált zsibongó tér felől közelíthetők meg, ahol a további két szinten kutatószobák és irodák vannak.