Budapest, 2005. (28. évfolyam)

6. szám június - Kirschner Péter: Lábnyomok a Nagymezőn

BUDAPEST I Ú N I [] S 30 Lábnyomok a Nagymezőn Szöveg: KIRSCHNER PÉTER Fotó: SEBESTYÉN LÁSZLÓ Lapunk megjelenésekor újabb nyolc taggal bővült a Halhatatlanok Társulata. Az 1996 óta évente megválasztott örökös tagok lábnyomát a Nagymező utca megújult része, „a pesti Broadway" őrzi. A felújítást követően a nemes gránitból készült köveket május végén, a művészek többségének jelenlétében Schiffer János főpolgármester-helyettes avatta fel. Néhányan azonban ezt az avatást már nem érhették meg: Bessenyei Ferenc, Hofi Géza, Sinkovits Imre, Simándy József Ben kő Gyula, Lukács Margit, Tolnay Klári „odafentről" szemlélte az eseményt. Szegvári Katalin és Érdi Sándor televíziós szerkesztőktől származott az ötlet, hogy a közönség szavazataival reflektorfénybe állítsák azokat a művészeket, színészeket, balett-táncosokat, operaénekeseket, akik a filmgyártás visszaesése, a csökkenő számú tévéjáték miatt lassan-lassan kiszorultak a médiából. „Szokták mondani: világunk nem kedvez a művészeteknek. Nyilván van benne igazság. De őszintén hiszsziik, hogy ez csak része - s talán nem is fontos része - a teljes igazságnak. Mert a művészetet nemcsak a pénz tartja életben, hanem az alkotókedv, a lehetőség, az igény és a szeretet. A művészet szeretete." Ezekkel a gondolatokkal vezette be Érdi Sándor a Halhatatlanok Társulata tagjaival készült riportkötetet. Az indulásról beszélgetve elmondta, hogy a hivatalos állami elismerések és a művészeti díjak hol a politika, hol pedig a szakmai féltékenység miatt torzítanak. Ezért bízták a döntést végső soron a közönségre. A nézőkre, hallgatókra, akik egyre inkább csak a színházban találkozhattak kedvenceikkel. „Semmivel nem pótolható a személyes találkozás varázsa" - teszi hozzá. A néhány millió színházlátogató ugyanabból a körből kerül ki, amíg az emberek többsége csak a televízión keresztül juthatna hasonló élményhez. Tény, hogy a magyar színházművészet legnagyobb egyéniségei egyre kevesebb fórumhoz, egyre kevesebb szerephez jutnak. Az örökös tagság lehetőség számukra, hogy a közönséggel együtt felidézzék a régi emlékeket, élményeket, szerepeket. Benkő Gyula így emlékezett a díjra: „Amikor az ember azt hinné, most már vége, már nem tud semmit csinálni, már nem kap szerepet, már elhanyagolják, megunták, akkor egyszer csak jön egy fénysugár. Nekem ezt jelentette, amikor a közönség örökös taggá választott... Hogy ennyi idő távlatából emlékszik a közönség. Ez többet ér minden kitüntetésnél." Kern András még távol van attól, hogy elfeledjék. „Már az csodálatos volt, hogy egyáltalán jelöltek a díjra. ...A nézők vették a fáradságot, kivágták az újságból a szavazócédulát. Elmentek, postára adták. Nagyon hálás vagyok és nagyon boldog, hogy megkaphattam ezt a díjat. Minden díj egy újabb lökést ad ahhoz, hogy az ember nem mehet az alá, amit már egyszer teljesített." Az évről évre megtartott szavazást megelőzően a tekintélyes szakemberekből felkért kuratórium összeállítja a jelöltek listáját. A közönség szavazatai alapján négy kategóriában nyolc művész kerülhet be évente a Halhatatlanok Társulatába. A ceremónia része a díjátadó gálaest és lábnyomaik levétele, amelyet később a Pesti Broadwayon helyeznek el. A díjazot-AZ ÖRÖKÖS TAGOK NÉVSORA: 1996 Benkő Gyula, Darvas Iván, Gábor Miklós, Kállai Ferenc, Melis György, Psota Irén, Tábori Nóra, Tokody Ilona, Tolnay Klári, Simándy József. 1997 Almási Eva, Bessenyei Ferenc, Gregor József, Haumann Péter, Hofi Géza, Kincses Veronika, Lukács Margit, Polgár László, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari. 1998 Agárdy Gábor, Galambos Erzsi, Ilosfalvy Róbert, Komlós Juci, Máthé Erzsi, Oszwald Marika, Rost Andrea, Zenthe Ferenc. 1999 Csomós Mari, Garas Dezső, Huszti Péter, Kováts Kolos, Marton Éva, Molnár Piroska, Orosz Adél, Seregi László. 2003 Avar István, Halász Judit, Hamari Júlia, Havas Ferenc, Kern András, Lehoczkv Zsuzsa, Molnár András, Szakály György. 2004 Béres Ilona, Moór Marianna, Bárdy György, Bodrogi Gyula, Sass Szilvia, Miller Lajos, Keveházi Gábor, Dózsa Imre. 2005 Básti Juli, Udvaros Dorottya, Lukács Sándor, Tordy Géza, Moldován Stefánia, Sólyom Nagy Sándor, Kun Zsuzsa, Markó Iván