Budapest, 2005. (28. évfolyam)

6. szám június - Ráday Mihály: A gangról a történelembe

B U D A P F. S T ^flfl^fi I1IN1IIS 22 A gangról a történelembe RÁDAY MIHÁLY • Hallottam ugyan valamit rebesgetni, de most már végre biztosan tudom, hogy a Negro cukorka nem a színéről kapta a nevét, hanem egy Magyarországra származott, eredetileg spanyol család nevét őrzi. Negróék nyomait kutatva jutottam el egy VIII. kerületi ház egyik udvari lakásába, ahol föltárult előttem a történelem, pontosabban a történelem szeletkéje, egy színes családi tabló. Talán ha minden érdekes részletet fel lehetne tárni, ami még megtudható a Negro és a Párniczky családról, egy újabb Thibault-család méretű könyv születne. Ezúttal próbáljuk meg csak vázlatosan! Párniczky Mihály (1759-1834) ugyanabban az évben született, mint Kazinczy Ferenc, együtt is jártak jogra, s Párniczky kilincselt 1795-ben barátja érdekében. Befolyásos ember volt a bécsi udvarnál, így el tudta érni, hogy Kazinczy halálbüntetését várfogságra módosítsa a császár. Párniczky Mihály mamája, Zsuzsanna, Egry István siroki várkapitány leszármazottja volt, felesége, báró Gureczky Franciska bécsi udvarhölgy. Fiuk, Ede (1806-1871) is ott született, később Pest vármegye főszolgabírája lett. Az ő fia, Móric (1832-64) részt vett az 1848^19-es szabadságharcban mint hadnagy, majd lefokozták, és oly sok társához hasonlóan besorozták a seregbe. Egyszerűen képtelenség áttekinteni a családfát, melyben olyan — máshonnan is ismert - nevekre bukkanok, mint Reviczky, Fejérpataky, Ambrózy, Medveczky, Szontagh. (És ha még azt is elmondom, hogy az egyik idős Negroleszármazott, Leo édesanyja Perczel Mór tábornok unokája volt...) Aki minderről mesél nekem, az Párniczky Géza (1905-72) özvegye, a nyolcvanéves Tőke Erzsébet, aki ugyan „csak" feleségként került a nagy múltú családba, mégis teljes szeretettel őrzi az emlékeket, történeteket, fényképeket, fontos iratokat, születési, keresztelési, halotti leveleket, bizonyítványokat. A Negro család a spanyolországi Zaragozából származik. Hugenották voltak, menekültek északra, de élvén a világ bármely táján, megtartották a nevüket, nem lett egyikük sem — például - németföldön Schwarz, vagy Magyarországon Fekete. A daliás lovas, aki büszkén néz rám egy festmény fényképmásolatáról, Jo-Fénykép a Johann Negro lovag festményről