Budapest, 2005. (28. évfolyam)
6. szám június - Ráday Mihály: Vendégoldal - Tura, Schossberger-kastély
budapy s R ^FLFL^FI ;I'ini IT s 16 Tura, Schossberger-kastély zoveg és foto: RÁDAY MIHÁLY • Már hiányzik néhány jellegzetes kémény a Schossberger-kastéIyról a Pest megyei Túrán. Veszélyesen megdőltek, lebontották őket. A szétmállott tetőn át befolyt víz télen megfagyott az ellopott parketta párnafái közül kinőtt fa körül, a könnyező házi gomba szövevénye már nemcsak a fát eszi, hanem a vakolatot, a követ is. Az Ybl Miklós által 1883-ban épített kastély tízhektárnyi - valamikor gondozott - park közepén áll. A beépített alapterület szintenként ezerkétszáz-ezerkétszáz négyzetméter, s az új válaszfalak beépítése előtt 98 helyiségből állt. 1975-ig általános iskola működött benne. 1980. december 15-ével lépett hatályba az a megállapodás, amely szerint a Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat kapott kezelői jogot a Schossberger-kastélyra. A vállalat a szerződés 4. pontjában kötelezte magát arra, hogy az épület teljes helyreállítását tíz év alatt befejezi. Aztán a Pallas vezetői egyszerűen eladták a házat - melyre pedig csupán kezelői joguk volt - egy távol-keleti részvénytársaságnak, amelynek magyarországi képviselete, a SURA Vállalkozási és Befektető Kft. nevében szerződött Sukumar úr a Pallas-szal 1991. április 5-én. Azóta gazdátlan igazán a kastély! A következő évek--~~b©a-még-azL.őjzéséről sem gondoskod•-^«-tafer^fahi polgármestere -levelek, fel^iSlJMsf^^sj^á^-írta"a műemléki hivatalnak, az Állami Vagyonügynökségnek és természetesen Horti Józsefnek, a Pallas vezérigazgatójának. Minden hiába, Tura kincse, az ország vagyona kilátástalanul pusztult. Már a Cégbíróságnak és a Külügyminisztériumnak is munkát adott a dolog. A Schossberger család 1944. november 19-ig élt a kastélyban, aztán orosz főhadiszállás, katonai kórház működött itt 1945 tavaszáig. A következő másfél évben üresen állt a kastély, s ez idő alatt a szó szoros értelmében is üressé vált, hiszen teljesen kifosztották, mire 1946-ban az általános iskola beköltözött. Van itt óratorony, télikert, avagy pálmaház, fő- és melléklépcsőházak, szobrok, freskók, kovácsoltvas remekek. Már amennyi megmaradt belőlük. A kémények tömege fantasztikus látvány, még ha szükségtelen is, hiszen Ybl Miklós úgy építette meg a kastélyt, háromrétegű falakkal - köztük harminc centiméter széles légrétegekkel —, hogy szinte nem is kell fűteni a nagyszerűen hőszigetelt épületet. A pincében még ma is felfedezhető az egykori konyha, a boltíves borpince, a házon belüli artézi kút, az étellift, az elszívó harangok helye. Az ablakokon át beszűrődő fény tükt I i « rök által megsokszorozva áradt szét a kupola alatti térben. A falu időnként árverési hirdetményt tesz közzé, behajtandó a tulajdonos ki nem fizetett közterheit. Ilyenkor fizet - és minden omladozik tovább. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kötelezésére megindult az állagmegóvó munka - a tulajdonos azonban nem fizetett, mire a kivitelező levonult... Hasonló példák során bizonyítható az ország számtalan gyönyörű, üres és pusztuló épületénél, hogy a legnagyobb bűnös az, aki hagyja pusztulni a nemzeti vagyont, aki egy épületet kiürít anélkül, hogy annak meglenne a valóságos új funkciója, gondos tulajdonosa. Tura alatt 95 Celsius-fokos hévizet találtak, amelynek a hozama percenként ezernégyszáz liter lenne, dc csak üvegházak fűtésére használják a helyi gazdaságban. Budapest közelében, Túrán a gyógyturizmus, az idegenforgalom lehetőségei is megteremthetők - lennének. A visszaállamosítás lehetőségét nem látták a jog emberei a reménytelenség utolsó 15 évében. És a tehetetlenség ideje után íme a félhivatalos hír: egy vállalkozó megegyezni látszik a tulajdonossal, aki a kastélyt ugyan nem adja el, de a hasznosítását átengedi. Hogy ebből mi lesz? De talán így megmenekülhet Ybl remekműve! H
