Budapest, 2005. (28. évfolyam)
5. szám május - Buza Péter: Törökék, Városmajor
9 MÁJUS 2 BB5 /5 R 1 D A P E S T párban szervezi meg a nagyothallók orvosi és gyógypedagógiai gondozását, megalapítja a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületét - annak elnöke lesz -, 1923-ban a Nagyothallók Intézetét (jogutódja ennek a ma is működő zuglói bentlakásos óvodaiskola, amely 1934 óta viseli a nevét). Munkatársa volt Békésy Györgynek -aki kutatásaiért Nobel-díjat kapott -, közös munkájuk eredménye az első magyar audiométer megalkotása, s szakmai körökben közismert tény, hogy azoknak a kutatásoknak is egyenrangú résztvevője volt, amelyeknek eredményeként Békésy végül is elnyerte a világ legjelentősebb tudományos elismerését. Doktor Török Béla közel lakott munkahelyéhez, a Jánoshoz. A Városmajor utcában, egy, a Városmajorra tájolt homlokzatú, klasszicista, a Barabás-villára minden részletében emlékeztető házban, amelynek tervezőjeként Hi/d Józsefet regisztrálja a szakirodalom (egy része), s amely 1820 körül épült. Hogy ki volt az építtetője, nem tudjuk, azt azonban igen, hogy az ifjú házas ifjabb Török Ferenc és Nebenführer Sarolta - a későbbi fülsebész szülei - már 1870-ben birtokolják, sőt, lakják, vagyis úgy látszik, a kispesti földvásárlással egy időben vették meg ezt a villát itt, ahová be is költöztek. Ami az ügyvéd urat illeti, nem sokáig élvezhette a nyilván előkelően berendezett otthont, 1878-ban, negyvenöt éves korában öngyilkos lett. Az ok a családi titkot eláruló amerikai leszármazott szerint mondhatni a szokásos. Mindent, amit lehetett, elkártyázott, amire csak futotta a hozományból, s úgy látszik nem tudott szembenézni a következményekkel. Tulajdonképpen ez a tragédia az oka annak, hogy Bókay azt hitte: az „öreg" Török Ferenc az igazi Kispest-tulajdonos. Ugyanis az 1880-as évek elején már csak vele találkozhatott a Mtiki n, a lőrinci téglagyárat kiszolgáló keskeny nyomtávú vasút személyszállításra berendezett vagonjaiban. Amúgy pedig az ifjabb Töröké volt a nagyobb rész a vagyonból Kispesten, de a felesége - az özvegye - nem forgolódott férje halála után sem a vidéken, legfeljebb - ha egy-egy újabb részt eladni készült mondjuk piacnak, iskolának - a Kossuth téren. Tulajdonostársa és apósa 1894-ben már nem él: az ebben az évben született virilistajegyzék nyolcadik helyén csak id. Török Ferencné háztulajdonos neve szerepel 284 forint adóval. Hild, Árkay, Módi Korai árvaságra jutottak hát az ügyvéd úr és a malomtulajdonos leányának gyermekei. Név szerint Sarolta, Irén, Béla - a fülorvos -, Artluír, Ervin. A jelek arra vallanak, hogy árvaságra, de nem nyomorúságra. Az 1910-es évek elején két újabb házat is épít a Hild-ház telkén Mamanka - ahogy a család nagyasszonyát, Nebenführer Saroltát az övéi becézték, becézik -, mint mondják, két, leányának, vagyis Saroltának és Irénnek. Irénről gyakorlatilag semmit sem tudunk, (fis most nem térünk ki arra sem, mi az, amit a szintén nem tárgyalt többi gyermekről s aztán felnőttről tudunk.) Maradunk a házaknál, a beépítésnél, amelynek különleges értékeire máskor és mások is felfigyeltek már. Ráday Mihály például, aki műsorában ünnepelte, hogy új tulajdonosa tökéletesen felújította, értékeit tekintve rekonstruálta az egyiket, aztán Varga I.ea, aki megírta a mai 41/b. építészeti kialakításának gazdagságát elemzésében (bő húsz éve jelent meg a Magyar Építőművészet hasábjain). Ez utóbbi épület - pazar nagypolgári villa - 1912-re készül el. Terveit A mór szoba
