Budapest, 2005. (28. évfolyam)

3. szám március - Horváth Júlis Borbála: Huszonötödik

Huszonötödik •i HORVÁTH JULIA BORBALA Az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál többszörösen ünneplőbe öltözik. Egyrészt 25. születésnapját tölti, másfelől a közös európai kultúra részeként saját arculatának megtartása is feladata. Bár a szűkülő anyagi lehetőségek és a kínálat bősége ellentétes erőket mozgat, a jegyek nagy része elővételben elkelt. A március 18. és április 3. közötti rendezvénysorozat segítheti Budapestet abban, hogy 2010-ben elnyerje az európai kultúra fővárosa címet. B ( DAPEST 2005/3 MÁRT I U S • „25 éves, kultúrában jártas fesztivál egy estés együttlétre várja vele egykorú fi­atalokjelentkezését. Ha gyors vagy, beke­rülhetsz 25 db 25 éves fiatal közé, akiket vendégül látunk " - így szól az idei, jubi­leumi rendezvénysorozat egyik rek­lámszövege. Tudomásul kell vennünk, hogy sokan élnek közöttünk olyanok, akik Sándor, József, Benedek neve mel­lé a Budapesti Tavaszi Fesztiválét is odasorolják, hiszen számukra mind­kettő ugyanolyan természetességgel része a télutónak. A fesztivált 1981-ben azért alapítot­ta a Magyar Állami Turisztikai Hiva­tal, mert a magyar szállodák húsvétig aggasztó kihasználatlanságban ten­gődtek. Kellett valami, ami fölrázza a tavaszelő kedélyeit, és ebben az eseménytelenségben született meg a magyar tavaszi - idősebb európai fesztiváltestvérei mellé. A szervezők már az elején leszögezték, lehetőség szerint minden művészeti irányzatot felkarolnak, a komolyzenétől kezdve a képzőművészeten át a könnyű mú­zsákat idéző rendezvényekig. Egy másik születésnap is erre az időpontra tehető. Anno 1981-ben a világhódító Webber-darab, a Cats lon­doni bemutatója után nem sokkal Bu­dapesten is berobbant a színházi élet­be a régi-új műfaj: a musical. A Macs­kák azóta több mint ezer előadást élt meg. A fesztiválon minden évben új bemutató látható zenés-táncos darab­ból. (Idén a musical-irodalom első Disney-adaptációja: A szépség és a ször­nyeteg.) A termékeny kultúra két évvel ké­sőbbi újabb sarja: a Budapesti Fesz­tiválzenekar. Fischer Iván és Kocsis 'Zoltán, ahogy a londoni Times fogal­mazott, „Magyarországfiatal muzsiku­sainak legjavából" hívta életre huszon­három éve. Első hangversenyét 1983 karácsonyán adta, ezt követően még kilenc évig alkalmi formában, a mu­zsikusok önálló egyesületeként mű­ködött. A zenekart 2003-ban a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma felvette az állam által támogatott intézmények sorába. És persze a fiatalok összetartottak, a csak két évvel idősebb Győri Balett (alapítva: 1979) már rendszeresen a tavaszi eseményen tartotta új bemuta­tóit. A legelső BTF a 10 nap, 100 hely­szín, 1000 esemény szlogent kapta. Leg­nagyobb szenzációja az volt, hogy hosszú idő után először hazalátogat­hattak külföldön élő világhírű művé­szeink: Do rá ti Antal, Cziffra György, Marton Eva, Vásáry Tamás, Victor Va­sa rely, Amerigo Tot... Mint minden és mindenki életében, itt is korszakok jöttek, vezetők cse­rélődtek, egyre inkább előtérbe ke­rültek a kortárs művészeti alkotások. 30 A Pilobolus Dance Theatre Ezt még inkább kiteljesítendő 1991-ben megalapították a Budapesti Őszi Fesztivált. A tavaszi, a „fesztiválok fesz­tiválja" újból a korábbiakhoz hasonló, átfogóbb, az idegenforgalmi és bel­földi pezsgést szolgáló esemény lett. Az elmúlt években 14 vidéki hely­szín csatlakozott a budapesti rendez­vényekhez, Közép-Békés, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Kaposvár, Kecs­kemét, Pécs, Sopron, Szeged, Szent­endre, Szolnok, Szombathely és Vác. 2004-ben a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál hivatalosan is az uniós kultúra részévé vált, s ezzel markánsabban alakíthatja Európa sokszínű portréját. Az idei az első olyan sorozat, amelyet tagállamként rendezünk, és ez való­színűleg befolyásolja a döntést a 2010-es Európa kulturális fővárosa cím el­nyeréséért. Néhány ajánlat a programból: Első zenei eseményként a Fischer Iván vezette Budapesti Fesztiválzene­kar ad nyitó hangversenyt, kiegészül­ve Midori hegedűművésszel. Kedves figyelmesség, hogy a nyolcvan éves Pierre Boulez és a Chicagói Szimfonikus Zenekar Bartók-programmal érkezik Budapestre, ezzel tisztelegve a hat­van éve elhunyt magyar zeneszerző emlékének. LInikumnak számít az operaszínpa­dokról ismert Barbara Hendricks kon­certje; ezúttal Gershwin, Cole Porter és Duke Ellington dalaiból énekel. Műsorát a legígéretesebbnek tartott skandináv szaxofonos, Magnus Lind­gren dzsesszkvartettje kíséri. Barbara Hendricks

Next

/
Oldalképek
Tartalom