Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Csordás Lajos: Itt pihen a haza bölcse

M ÁKCI U S BUDA P K S ' I A kupola 3-án a dualizmus kori főváros egyik legnagyobb gyászeseménye volt. A mauzóleum építése idején Deák földi maradványai a Batthyány-kriptában pihentek. A mai nyughelyéig vezető, platán­sorral szegélyezett sétány mentén a haza nagyságai nyugszanak, például Klapka György, Fadrusz János, Kisfa­ludy Károly. Meg Neruda Nándor, a híres illatszerész. Deák síremléke fe­hér, kis bazilikaként emelkedik az út végén. Főleg most ragyog, hogy le­tisztították mészkőfalairól az évtize­dek fekete kormát, s a kupolán is új, fehér Zsolnay-cserepek pikkelysora látszik. Ha szerencsénk van, s kinyitják ne­künk a vastag bronzajtőt, odabenn friss vegyszerillat csapja meg az orrun­kat, s egy egyszerű, fehér szarkofágot pillantunk meg. Tudjuk, az eredeti, Stróbl Alajos faragta márvány síremlék nem ilyen volt: a ravatalon fekvő Deákot ábrá­zolta, amint arcáról a halotti leplet a dicsőség szárnyas géniusza vonja le. A koporsó láb felőli végén egy angyal ült (ez nézett hajdan a bejárat felé, később azonban a szarkofágot elfor­dították, hogy oldalról jobban látható legyen), s egy bronzkoszorú hevert a talapzaton. A királyné koszorúja, rajta a felirat: „Erzsébet Deák Eerencnek." Ez a síremlék azonban tönkrement a második világháborúban, amikor egy célt tévesztett bomba eltalálta a mau­zóleumot. A meglévő fényképek alap­ján pedig nem lehetett újrafaragni a szarkofágot. Deák egyébként nem ebben nyugodott, így a hamvai nem sérültek a bombától. Az igazi koporsó a padló alatti, boltíves kriptában fek­szik, de oda a mostani felújítás során nem jutottak le, nem tudják tehát, milyen állapotban lehet. Igazából a lejáratot sem találták meg. A szarkofágról a fekete, vörös és szürke műmárvány falakra vetődik a tekintetünk. Ezek az eredeti színek: most, a hetvenes években mentették elő a legutóbbi felújításkor felvitt vi­lágoskék festék alól. Friss aranybe­tűkkel vannak itt a fekete márványba vésve Deák híres mondatai, Vörös­marty róla szóló verse s az emlékét megörökítő 1876. évi III. törvénycikk paragrafusai. Fenn, a párkány feletti félkörívek­ben, az úgynevezett lunettákban hi­bátlanul csillognak a mozaikképek. Pótolva mind a nedvesség miatt levált részek. A mauzóleumban eredetileg nem mozaikképek díszlettek - tudom meg Szécsényinétől hanem Székely Bertalan freskói, melyek 1885-ben készültek. De már akkor jelezte a mester, hogy a hőmérséklet-változás miatt igen erős itt a páralecsapódás, s ez nem tesz jót a képeknek. Nem is tett, néhány évtized múlva lemállot­tak. Ekkor kerültek fel az eredeti kompozíciót mintázó mozaikképek Róth Miksa kivitelezésében. Most Brutyó Mária restaurátor vezetésével újultak meg. Az allegorikus jelenetek egyébként Deák politikusi erényeit szimbolizálják: a tudományt, az igaz­ságot, az önmérsékletet és a békiilé­kenységet. Fent a kupolában aranyrozetták vi­rágzanak a kazettákban (Kemény Mari­anne restaurátor csapatának munkái), legfelül pedig az újrafestett égbolto­zat kéklik, huszonhárom karátos csil­lagokkal. Ilyen tehát a felújított Deák-mau­zóleum, amelyet Jelenik Katalin tervei alapján, több mint kétszázmillió fo­rintból restauráltatott a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság. A haza bölcse mél­tó körülmények közt pihen. De azért mégiscsak meg kellene nézni azt a kriptát... • Mozaikkép

Next

/
Oldalképek
Tartalom