Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Csordás Lajos: Itt pihen a haza bölcse

M ÁKCI U S BUDA P K S

' I A kupola 3-án a dualizmus kori főváros egyik legnagyobb gyászeseménye volt. A mauzóleum építése idején Deák földi maradványai a Batthyány-kriptában pihentek. A mai nyughelyéig vezető, platánsorral szegélyezett sétány mentén a haza nagyságai nyugszanak, például Klapka György, Fadrusz János, Kisfaludy Károly. Meg Neruda Nándor, a híres illatszerész. Deák síremléke fehér, kis bazilikaként emelkedik az út végén. Főleg most ragyog, hogy letisztították mészkőfalairól az évtizedek fekete kormát, s a kupolán is új, fehér Zsolnay-cserepek pikkelysora látszik. Ha szerencsénk van, s kinyitják nekünk a vastag bronzajtőt, odabenn friss vegyszerillat csapja meg az orrunkat, s egy egyszerű, fehér szarkofágot pillantunk meg. Tudjuk, az eredeti, Stróbl Alajos faragta márvány síremlék nem ilyen volt: a ravatalon fekvő Deákot ábrázolta, amint arcáról a halotti leplet a dicsőség szárnyas géniusza vonja le. A koporsó láb felőli végén egy angyal ült (ez nézett hajdan a bejárat felé, később azonban a szarkofágot elfordították, hogy oldalról jobban látható legyen), s egy bronzkoszorú hevert a talapzaton. A királyné koszorúja, rajta a felirat: „Erzsébet Deák Eerencnek." Ez a síremlék azonban tönkrement a második világháborúban, amikor egy célt tévesztett bomba eltalálta a mauzóleumot. A meglévő fényképek alapján pedig nem lehetett újrafaragni a szarkofágot. Deák egyébként nem ebben nyugodott, így a hamvai nem sérültek a bombától. Az igazi koporsó a padló alatti, boltíves kriptában fekszik, de oda a mostani felújítás során nem jutottak le, nem tudják tehát, milyen állapotban lehet. Igazából a lejáratot sem találták meg. A szarkofágról a fekete, vörös és szürke műmárvány falakra vetődik a tekintetünk. Ezek az eredeti színek: most, a hetvenes években mentették elő a legutóbbi felújításkor felvitt világoskék festék alól. Friss aranybetűkkel vannak itt a fekete márványba vésve Deák híres mondatai, Vörösmarty róla szóló verse s az emlékét megörökítő 1876. évi III. törvénycikk paragrafusai. Fenn, a párkány feletti félkörívekben, az úgynevezett lunettákban hibátlanul csillognak a mozaikképek. Pótolva mind a nedvesség miatt levált részek. A mauzóleumban eredetileg nem mozaikképek díszlettek - tudom meg Szécsényinétől hanem Székely Bertalan freskói, melyek 1885-ben készültek. De már akkor jelezte a mester, hogy a hőmérséklet-változás miatt igen erős itt a páralecsapódás, s ez nem tesz jót a képeknek. Nem is tett, néhány évtized múlva lemállottak. Ekkor kerültek fel az eredeti kompozíciót mintázó mozaikképek Róth Miksa kivitelezésében. Most Brutyó Mária restaurátor vezetésével újultak meg. Az allegorikus jelenetek egyébként Deák politikusi erényeit szimbolizálják: a tudományt, az igazságot, az önmérsékletet és a békiilékenységet. Fent a kupolában aranyrozetták virágzanak a kazettákban (Kemény Marianne restaurátor csapatának munkái), legfelül pedig az újrafestett égboltozat kéklik, huszonhárom karátos csillagokkal. Ilyen tehát a felújított Deák-mauzóleum, amelyet Jelenik Katalin tervei alapján, több mint kétszázmillió forintból restauráltatott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A haza bölcse méltó körülmények közt pihen. De azért mégiscsak meg kellene nézni azt a kriptát... • Mozaikkép