Budapest, 2004. (27. évfolyam)
1. szám március - Buza Péter: Benza Károly, huszonegyszer - Páratlan akvarellsorozat a pesti magyar színház népszerű művészéről
21 MÁRCIUS 2 00 4/1 B U D A 1» F. S T is, aki aligha gondolhatta magát többnek tehetséges amatőrnél, amikor rajzait papírra vetette. De - látni fogjuk azonnal a meggyőző bizonyítékot -egy amatőr is alkothat maradandót, még ha a magas művészet mérlegén méricskélve teljesítményét talán kicsiny a súly, amit a mű mutat. De helyi értéke megsokszorozza mégis, unikum, amit fölmutat szerzőjük, ha nyilvánvalóan akaratán és tudtán kívül tette, teszi is. Térjünk most már a tárgyra, közleményünk felfedezésszámba menő tartalmára. Az ebbe az albumba foglalt mintegy hetven, többnyire színes tollrajz, akvarell közül huszonegy az 1840-es, 1850-es évek pesti operaszínpadának - nevezett a Pesti Magyar Színházban, az első nemzeti játszóhelyen a mai Rákóczi út elején lépett fel - népszerű művészét, a basszbuffó Benza Károlyi ábrázolja. Olyan kollekciót tár elénk, amelyet páratlannak mondhatunk a hozzáférhető színháztörténeti dokumentumokhoz hasonlítva: jelmezekből így, együtt, ennyit nem volt eddig mód tanulmányozni a kutatások során. Hogy miért éppen Benzát rajzolta le különféle szerepeiben újra és újra Than László, azt legfeljebb sejthetjük: egész családja szerette, egyikükmásikuk művelte is a zenét, és sztárok mindig voltak, akkor is, Benza különösen népszerű alak, a számvevőszék műélvező tanácsosa jobban kedvelhette őt a többieknél. Népszerű: szinte közkívánatra lett művésze a nemzeti színjátszásnak a prózai és zenés darabokban egyaránt sikeres férfiú, akinek volt polgári foglalkozása és polgári neve annak előtte: Schuben-
