Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - N. Kósa Judit: A 2-es, Belső-Erzsébetváros házi villamosa - Sínkeresőben Hamsterrel

Az ellenkező irányba haladó villa­mos persze nem fért volna el ugyan­ezeken az utcákon, ezért a délre tartó kocsik számára egy egészen más útvo­nalat kellett kiépíteni. A Király utca felől érkező kocsik egy éles kanyarral az Akácfa utcába fordultak be, elhagy­ták Kerekes Gyula női divatházát, majd a következő sarkon rákanyarodtak a Dob utcára. Bár a környező utcákat benépesítő temérdek üzlet tulajdo­nosa és profilja bizonyára gyakran vál­tozott, ezen a ponton magával az ál­landósággal találkozhattak az utasok. Itt, a Dob utca 48., azaz Akácfa utca 54. alatt működött a Polgári kávéház. Aki hatalmas ablakain belesett, kávé­zó, uzsonnázó, olvasgató vagy éppen sakkozó környékbeli iparosokat és kereskedőket láthatott a magas, tágas helyiségben. Harminc év alatt csak annyi változott, hogy a járat megindu­lásakor Gruber József, megszűnésekor Keményi Adolf volt a cégtulajdonos. (Akkoriban - előzékeny gesztusként - már a szemközti házba települt Paitz Beitz János műesztergályos „kávéházi berendezések vételi és eladási üzle­te" is.) A környék természetesen sokat vál­tozott a kávéházi állandósághoz viszo­nyítva. Még járt a 2-es, amikor 1938-ban, illetve 1939-ben a Polgári mel­lett, a Gsányi utca sarkán felhúztak két modern bérházat. A hatemelete­sek az utca vonalától kicsit hátrébb, vele hegyesszöget bezárva épültek föl. Nem véletlenül: a korabeli ter­vek szerint a környező házakat mind lebontották volna, hogy a Madách tér­től idáig húzódó sugárút mentén új, napos és egészséges épületekből af- j féle második Újlipótváros alakulhas­son ki. Mindebből azonban csak a Madách tér, a két bérház és a körúton túli Postaminisztérium valósult meg. A 2-es a várostörténeti jelentőségű kis teresedést elhagyva kikanyarodott a Klauzál térre, és a csarnok előtt vé­gigzötyögve nekifutott pályája leg­egyenesebb szakaszának. A Klauzál utcán haladt végig, a Dohány utcánál elhagyta a Hungária népfürdői rész­legét és mosodáját, majd kibukkant a Rákóczi útra. (Itt, a 38. szám alatt, a villamosjárat utolsó éveiben Bosnyák Izsó Király utcai Gólya Áruházának fióküzlete működött, úri-, női divat és baby-kelengye üzlet néven.) Szemben pedig ott nyílt a Stahly utca, ahonnan a Gyulay Pál utcai hurkon indulhatott vissza a villamos az Erzsébetvárosba. 1911-ben, amikor debütált a járat, még az egykori Apolló mozi helyén létesült Apolló kabaré állt a hurokvá­gány balján. 1922-ben elegáns áruhá­zat kezdtek építeni a telken, négy év­vel később pedig már az egész város csodájára járhatott a klasszikus, szob­rokkal ékesített homlokzat mögött modern technikát és pompás árubő­séget rejtő Corvinnak. Ki gondolt volna akkor arra, hogy háromnegyed évszázaddal később alu­míniumdoboz rejti majd az épületet, nyoma sem lesz a Népszínháznak, és a villamosnak még a sínjei is nyomta­lanul eltűnnek? • utcán csattogott végig, balról kerülve meg a Hungária néven ismert Dohány utcai fürdőkomplexumot. A vonal épp akkor létesült, amikor az egykori Gamperl-féle vasftirdő helyén meg­született a fél háztömböt magába fog­laló szálloda-fürdő-mosoda kombinát. Az utasok láthatták a gőz- és népfür­dő terjeszkedését, tanúi lehettek a Continental Szálló felépítésének, majd a fürdőbusiness visszaszorulásával a színházterem létrehozásának és a bér­lakások kialakításának. Igaz, a végső romlás, a metró által tönkretett kutak eltömése és a hajdan fényes tömb iro­dákká szabdalása, majd telekspeku­láció keretében végrehajtott lebontá­sa már jóval a villamos megszüntetése után következett. A Nyár utca végén a Klauzál tér is egészen másként festett akkoriban. Igaz, a 2-es sínjeinek lerakásakor már nem létezett a keresztény és zsidó gasztronómiai kultúrát egyesítő, min­dent ellepő piac; ellenkezőleg, a vil­lamos kiszolgáló vágányait az 1897-re felépült modern vásárcsarnokhoz kel­lett vezetni. De a mai állapot ismere­tében az mindenképp meglepő, hogy a sínek lágy S vonalat követve szelték át a parkot, majd pedig a kocsik a Gsányi utcában nyílegyenesen irányt vettek a Teréz-templom felé, elro­bogva például Beliczay Béla mézes­kalácsos és viaszöntő híres üzlete mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom