Budapest, 2004. (27. évfolyam)

10. szám december - Fucskó Hajnalka: Ünneplőbe öltöztetett város

HUDAP F. S T FLFLFLFLFL N F. C. K M B E R 10 Holtszezoni remények Tavaly decemberben 1999 óta a legnagyobb forgalmat könyvelhették el a budapesti kereskedelmi szálláshelyek: a vendégéjszakák száma megközelítette a 327 ezret, ami 22 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az új év első hónapja 11 százalékos, a február 29 százalékos forgalombővülést hozott; igaz, mindhárom hónapban csapnivalóan rosszak voltak a bázisadatok. A másik apró szépséghiba: a szállásdíj-bevétel növekedése, decembert kivéve, valamivel elmaradt ezektől az ér­tékektől. Az év első nyolc hónapját tekintve azonban kiugró fejlődést produkált Budapest turizmusa: a ven­dégéjszakák száma 19 százalékkal, a szállásdíj-bevételek örvendetesen ezt meghaladó mértékben, 21 százalékkal emelkedtek. A Magyar Szállodaszövetség elnöke, Nik/ai Akos az idei téli szezonban további erősödést vár, ha nem is olyan mértékűt, mint előző télen, mégpedig elsősorban a Bu­dapestre repülő nyolc diszkont légitársaság piacélénkítő hatása miatt, amit felerősít, hogy a Magyar Turizmus Rt. is azokra a nagyvárosokra összpontosítja marketingtevé­kenységét, ahonnan fapados járatok indulnak a magyar fővárosba. A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht.-nél né­mileg más véleményen vannak: elemzésük szerint 2004 első nyolc hónapjának kiemelkedő turisztikai eredmé­nyei - a 19 százalékos vendégéjszaka-szám- és 21 száza­lékos szállásdíjbevétel-növekedés - csak részben írható az olcsó légitársaságok javára, bár kétségtelen, hogy ré­szesedésük folyamatosan nő. Míg 2003 második felében a 11 százalékos többletforgalomhoz két százalékkal járul­tak hozzá a „fapados" vendégéjszakák, a 2004 első felében elért plusz 22 százalékból már több mint hattal. Az optimista várakozások ellenére vélhetően a mostani turisztikai holtidény sem lesz mentes a szállodák közti árharctól. A nagy szállodaépítési boom óta jellemző ten­dencia nálunk, hogy a gyengébb hónapokban a legtöb­ben a sajátjukhoz képest egy kategóriával mérsékeltebb árakkal próbálnak több vendéget nyerni. Télen egyéb­ként lényegesen nagyobb a rendezvény- és üzleti turiz­mus részaránya, sok ház ebből él ilyentájt. Más kérdés, hogy mi vonzaná, különösen januárban és februárban, az egyéni látogatót. A karácsonyi és a szil­veszteri programok után ugyanis az év első két és fél hó­napjában Budapest eseménynaptára gyakorlatilag üres. A nemzetközi szinten is érdeklődést kiváltó első rendez­vény a Budapesti Tavaszi Fesztivál - március közepén. Talán az idei tél mégis kivétel lesz: a Műcsarnok decem­ber 16. és február 27. között Mesterművek - 400 év fran­cia festészete 1600-től 2000-ig címmel nagyszabású tár­latnak ad helyet, amely a nagy sikerű Monet-kiállításhoz hasonlóan a kulturális turizmusnak is eredményes akciója lehet. A karácsonyi vásár immár elmarad­hatatlan része a hatalmas adventi ka­lendárium, amelyet a Gerbaud-ház ablakai testesítenek meg. Huszonnégy kortárs művész alkotásának másola­tát helyezik el bennük - az eredetiek a Gerbaud-ban megrendezett tárlaton megvásárolhatók-, és mindennap 17 órakor fény- és hangjátékkal, fúvós­zenével kísérve feltárul egy ablak. Ezt az attrakciót a főváros kétmillió fo­rintos támogatása mellett szponzorok finanszírozzák, akiknek a neve diszk­réten meg is jelenik az ablakok alatt. Az adventi kalendárium egyébként január 6-áig látható, ellentétben a karácsonyi vásárral, amely december 24-én zárul. A rendezvény idei költség­vetése 35 millió forint, amiből tízmil­lió a fővárosi önkormányzat hozzájá­rulása (a támogatás jóvoltából valósul meg például az épített és az élő Bet­lehem). Miközben a főváros hivatalos kará­csonya évről évre szépül és gazdago­dik, itt, ezen a helyen nincs merre fejlődnie: be van szorítva a Vörösmar­ty térre. A környező utcák ugyanis már nem a főváros, hanem az V. ke­rület fennhatósága alá tartoznak, s a lehetséges együttműködést firtató kér­désünkre Fekete László diplomati­kusan csak annyit mondott: a kerü­letnek jobban megéri az alkalmi tu­catárusoknak bérbe adni a területét. Arról, hogy van-e nemzetközi von­zereje a budapesti karácsonynak, nin­csenek megbízható adatok, legfeljebb a kifejezetten kedvező sajtóvisszhang jelezheti, hogy sikeres. Idén első íz­ben kérdőíves felmérést készítenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom