Budapest, 2004. (27. évfolyam)

10. szám december - G. Németh György: Jövőnéző emlékkiállítók -Egy ház regénye

B 1! N A P F. S T FLJFLFLFLQ N K. C K M K F K 8 na), Sztevanovity Zorán előadóművész, dr. Magyar György ügyvéd, dr. Pintér László orvos (Padova), Stella Gábor grafikus, Ráday Mihály művészettör­ténész, Turczi István író, Borbás Ba­lázs gasztronómus, Cséke Z.solt film­rendező-operatőr, G. Németh György (e sorok szerzője, a társaság elnöke) újságíró, id. Benyovszky Móric és Be­nyovszky Móricné. A 2002-ben megalakult Magyar-Madagaszkári Társaság 2003-ben szer­vezte első expedícióját Madagaszkár­ra, annak északkeleti vidékére, arra a területre, ahol annak idején magya­runk partra szállt, élt, és ahol hősi ha­lált halt. A társaság tagjaiból alakult emlékállító csapat tagjai - Stella Gá­bor, prof. Pintér Lajos, Martos Tamás, dr. Pintér László, Radniasolo Richard, Eva Szinnai és G. Németh György -a kis tengerparti dzsungelfaluban fel­állították a pesti kerti emlékszobor mását, emellett a főváros, Antanana­rivo Benyovszky Móric utcájában há­romnyelvű (francia, malgas és magyar felirattal ellátott) emléktáblát avatott fel. Hiteles dokumentumok alapján megfesttette Benyovszky első színes portréját (Dárdai Péter festőművész alkotása). Az Országos Széchényi Könyvtárral közösen - a londoni Bri­tish Library hozzájárulásával - 2004 őszén megjelentettük Benyovszky­nak az 1770-es években Madagasz­kárról franciául írt naplóját hasonmás kiadásban. A téma iránt érdeklődők és társasá­gunk tagjainak száma folyamatosan nő. Hamarosan megválasztjuk francia­országi és Egyesült Államok-beli kö­vetünket, akik országaikban közremű­ködnek majd a Benvovszky-emlékek felkutatásában és ápolásában. Magyarországon Madagaszkár egy­kori királyának tartják Benyovszky Móricot, aki 1746-ban (mások szerint 1741-ben) született Verbón, és ka­landos utazások során jutott francia mandátummal a szigetre, ahol 1786-ban a malgasiak oldalán egy kisebb ütközetben vesztette életét. Valójá­ban a helyi törzsek bizalmából válasz­tott kormányzója volt Madagaszkár­nak, aki nagy tiszteletet vívott ki magának a bennszülöttek körében emberséges bánásmódjáért, életük racionális megszervezéséért. Benyovszky Móric kalandos élete során négy világrész több országának történetébe írta be a nevét távoli vi­dékeken tett utazásaival, földrajzi fel­fedezéseivel. Többek között ő tekint­hető az első európainak, aki áthajó­zott a Csendes-óceán északi részén, mintegy hét évvel megelőzve az an­gol Cook kapitányt. Felfedezéseivel, tengeri teljesítményével mindmáig az egyik legnagyobb magyar hajós­nak számít. Éppen így kapcsolódik össze személye Leidenfrost Gyuláé­val. Életükben nem ismerhették egy­mást, de évszázadokkal-évtizedekkel a haláluk után egy kis józsefvárosi emlékmúzeumban egymás mellé ke­rülhettek. Üzenve a maiaknak, az ide látogatóknak, az érdeklődőknek, a ta­nítványoknak, családtagoknak, tisz­telőiknek: emléküket őrizzük. Polgá­raiként a városnak. Ahol otthonunkat megtaláltuk, s ahol, így vagy úgy, ha másként nem, a közemlékezet spiri­tuális topográfiája okán, nekik is az otthonuk volt. Tisztviselőtelep, Benyovszky Mó­ric utca 8., Budapest • A pesti kert emlékszobrát a társaság delegációja felállította a dzsungelfalu főterén is

Next

/
Oldalképek
Tartalom