Budapest, 2004. (27. évfolyam)
8. szám október - Bernáth László: Karikatúrafal a Blahán
BUDA P K S T FLLFLFLFL O K T Ó R K R 30 Karikatúrafal a Blahán • A nagy dolgok születésének külső körülményeit még csak meg lehet ismerni, akár évszázadok múltán is, de a belső indítékot, az okot, ami világrajöttüket megelőzte, elég nehezen, még ha időben közel is állt hozzánk. Szűr-Szabó József karikatúrafalát azért is merem nagynak nevezni, mert fizikai méreteiben is az: körülbelül nyolcméter hosszú és mintegy három méter magas. Azt hiszem, tartalmában is egyedülálló, hasonló próbálkozásról ebben a műfajban én legalábbis nem hallottam. Valamikor a hetvenes évek közepe táján - túl a hetvenedik életévén -Szűr-Szabó József végleg nyugdíjba ment a Ludas Matyitől. Rajzokat ugyan még adott a lapnak, de oda nem járt be többé. A közösség hiánya, a kapcsolat a napi lapcsinálással - 1956 előtt az Esti Budapestnek is rajzolt rendszeresen - valószínűleg nagyon hiányzott neki, ezért bekéredzkedett az Esti Hírlap kulturális rovatába, egy ideig még ott dolgozott Nóti Ilona, akivel annak idején egy szobában ült az Esti Budapestnél. Nótiból olvasószerkesztő lett, más szobába költözött, Szűr-Szabó azonban annyira megkedvelhette a rovatot - ahová aztán naponta bejárt úgy 9-10 óra körül -, hogy egyszer csak előállt az ötlettel: felrajzolna bennünket a falra. S ez az, amit sohasem lehetett megtudni: miért hogy a karikatúrafejek alá - eddig természetes lehetett számára az ötlet - olyan, oldalnézetből ábrázolt testeket rajzolt, mint amilyenek az egyiptomi falfestményeken láthatóak. Hamarosan neki is látott, és elsőnek a rovat akkori vezetőjét Dersi Tamási örökítette meg, természetesen mint fáraót. Dersi akkoriban éppen hírlapi vitába keveredett a Próféta voltál, szívem című új magyar regény apropóján, ezért a könyv két figuráját is -természetesen kis méretben -, megörökítette, amint a kritikus az egyiket a keblére öleli, a másikat eltolja magától. (Talán éppen ezek a korabeli utalások teszik különösen érdekessé -a sajtótörténeti „adatokon" és a nagyszerűen sikerült karikatúrafejeken túl - ezt a falat.) Másodjára szerény személyem, a rovatvezető helyettese került a falra: a fáraó háta mögött, mint főpap, aki Dersivel, a főnökkel együtt mutat (ahogy finomkodva mondani szoktuk) egyezményes jelet, a rovat munkatársainak. Mivel velem kapcsolatban semmi közérdekű ügy nem jutott az eszébe, ezért csak a főpapi szoknya redőibe rajzolt egy menyétet, ahogy feleségemet becéztem, aki éppen ugyanott, a ráncok között, egy százforintost üldöz. Aztán jöttek a többiek: Fencsik Flóra, aki éppen Básti Lajossal volt valami afférban, s ennek nyoma van a falon is. Bársony Éva kolléganőnknek bolgár nyelvismerete került fel egy szalagra, majd Zsugán István következett. O ugyancsak hírlapi vitában állt kutyabarát szerzőkkel, és ágyúval készült lőni egy verébre. Kristóf Károly bátyánknak akkoriban Párizsban bemutatták egy operettjét, amelynek ő írta a librettóját, ezért mellé az Eiffeltorony került, és néhány intim női ruhadarab. Rövid ideig gyakornokunk volt egy Kócsag Piroska nevű lány, aki természetesen kócsagtesttel, de kivá-Paizs Gábor és Kelen Béla partija. A titkárnők kávét és konyakot szolgálnak fel. Paizs széke alatt Kőbányai György tűnik fel, Kelen fotelét Lantos László támogatja Fodor Lajos Mátyás Máriába lődözi nyilait, előttük Antal Gábor