Budapest, 2004. (27. évfolyam)
8. szám október - Csordás Lajos: Reptéri retró
23 O K T Ó B K. R GFLB^S BUD APEST rilis 13-án érte először támadás. A szerkezetkész állapotban lévő forgalmi épület utcai frontjának jobb szárnya, a „repülőgép" vízszintes vezérsíkja ledőlt, de az épület többi részének semmi baja nem esett. A háború után, 1947-ben kezdődött a helyreállítás. Ekkorra elhatározták, hogy a magyar polgári repülés központja Ferihegy lesz, s az 1946-ban megalapított Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. fogja használni. A hároméves tervben negyvenmilliót különítettek el az újjáépítésre. Csak érdekességként jegyezzük meg: a mostani felújítás és korszerűsítés 8,7 milliárd forintba kerül. Az építés Dávid eredeti tervei szerint folyt, akit eközben a Népstadion tervezésével is megbíztak. A kifutópálya betonozása 1948-ban kezdődött el, s 1959-re érte el mai hosszát, a 3010 métert. Az utasforgalmi épület részben 1950-re kész lett, a sztahanovista mozgalom jelentős sikereként. A megnyitó ünnepséget a győzelem napja előtt, május 7-én tartották, s egyben a szocializmus győzelmét is ünnepelték. A Szabad Nép korabeli tudósítása szerint a „gyönyörűen újjáépített repülőtér épületét Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak hatalmas képei, vörös és nemzetiszínű lobogók